XXXV.1.d / 1. MSZMP Budapesti Bizottság Adminisztratív Osztály. 1956.11.16-1957.12.03. Belügyminisztérium, Budapesti Rendőr Főkapitányság, Karhatalom jelentései, feljegyzései az "ellenforradalom" alatti és azutáni tevékenységéről, feladatairól, személyi problémákról.

-----------------­A z ellenforradalom fegyveres támadásai egymást követték, s ezek­ben a támadásokban mind nagyobb számban vettek részt katonai egy­ségek is. A rendőrök viszont sehonnan nem kaptak erősítést. A kormány, a rádió, a sajtó az ellenforradalmat támogatta. Ilyen körülmények között a kerületi kapitányságok személyi állo­mánya, bár munkásokból és parasztokból tevődött össze, nem volt képes megállni a helyét. A rendőrség személyi állományának a helyzetét komolyan súlyosbí­totta az, hogy mig a kommunisták nem tudták döntően befolyásolni a rendőrök hangulatát és véleményét, az ellenforradalom hatalmas erővel megindította a rendőrség szervezett bomlaeztását. Az ellen- forradalmárok csoportjai bejárták a kapitányságokat, a legkülön­bözőbb rémhíreket terjesztették a rendőrök között, hogy megfélem­lít sók és megnyerjék őket. Az ellenforradalom ágitációjának alap­vető módszere a sovinizmus, a nacionalizmus, a szovjetellenessóg és az antiszemitizmus fel szitása volt. Talpraugrottak a feltámadt jobboldali pártok képviselői is. Ezek felkutatták régi tagjaikat, szövetkeztek a rendőrségen megbújt elvtelen, karrierista elemekkel, hogy segítségükkel a kezükbe ra­gadják a kerületi kapitányságok vezetését. Ez egyes kerületekben sikerült is nekik. Pl: a XIV kerületben a kapitányság vezetője a szociáldemokrata Toller, a XVI.kerületben a kisgazdapárti Marton, a XVII.kerületben pedig a kisgazdapárti.Hegedűs lett a kapitányság vezetője. Ezek az elemek semmitől sem riadtak vissza fiúinak érdekében, hogy a népi demokratikus rendszer ellen irányuló mozgalomnak tudatos jelleget adjanak. E célból elsősorban a rendőrök "hazafias” és "demokratikus" érzelmeit akarták felkorbácsolni. Megállapítható, hogy a felsorolt körülmények folytán az ellenforra­dalmárok agitációja és propagandája rövid idő alatt igen széles teret hóditott a rendőrök között. November első napjaiban a szemé­lyi állomány többsége már magáévá tette az ellenforradalom alapvető jelszavait. A "semleges Magyarország", a "szovjet csapatok kivoná­sa", a "többpártrendszer megteremtése", a "demokratikus választá­sok gyors lebonyolítása", az "ÁVH likvidálása", a "politikamentes rendőrség megteremtése" pl, már mozgósító erejű jelszóvá vált. Az állfiua és az erőszakszervek "osztályokfelettisége" igen népszerű- I vé lett a rendőrök között. A kialakult helyzet következtében a főváros rendőrsége megingott és szétesett. Növember első napjaiban a legtöbb kerületi kapitány­ságot már az ellenforradalmárok uralták. A személyi állomány egy kisebb csoportja nyíltan belépett soraikba, egy másik, az előbbi­nél népesebb csoportja, burkoltan támogatta őket, s végül egy har­madik, legnagyobb tömegű csoportja pedig passzívan szemlélte az eseményeket és többségében elhagyta szolgálati helyét. A személyi állománynak csupán egy kis része ismerte fel az ellenforradalom veszélyét és tartott ki a munkáshatalom mellett. Ez a kis csoport sok kommunista életét megmentette, fékezte a szélsőséges elemeket és a rendőrség összeomlását, de egységes vezetés hiján, az adott körülmények között nem akadályozhatta meg a rendőrség teljes demoralizálódását és dezorganizálódását, A népi demokratikus rendőrség tervszerű és szervezett szétzüllesz- tésével egyidőben megkezdődött az uj, ellenforradalmi "rendfenn­tartó" osztagok szervezése. E szervezkedésnek november 4.-én a szovjet csapatok visszatérése vetett véget, OBSZAGGS UEVÉtfiÜ* •/ • . —-5- íO

Next

/
Oldalképek
Tartalom