XXXV.1.c / 9. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.11.01-1958.01.09. A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései

olyanok is, akik teljésen elzárkóznak előlünk, viszont olyanok, is akadnak, akik sürgetik felvételüket a pártba ős minden alkalmat megragadnak, hogy céljukat jő munkán keresztül elérjék, ivekkel az elvtársakkal szemben véleményünk szerint csak az lehet az állásfoglalás /ha becsületesek ős az osztályhoz tartoznak/, hogy foglalkozni kell velük és fc‘ latokkal ellátni,

.a politikai tömegmunkát es a tömegekkel való szorosabb kapcsolatot egy bizonyos mértékben akadályozza vállalatunknál tapasztalható önelégültség is. Sokan úgy gondolják, nyeregben vagyunk és nem vállalnak nagyobb reszt a párt rrunkaból, a párt és tömegek közötti kapcsolat kiépítésében és nem törődnek a kisebb-nagyobb jelenségekkel és nem keresik az összefüggést intézkedés közben az elvégzendő munka és a dol- ^ gőzök érdeke között.

Vannak akik úgy gondolkoznak, politizáljon a PVB, vagy elintézi majd a felmerülő problémát az alapszervi vezetőség, se igent, se nemet nem mondanak kommunistáink, egyszóval nem politizálnak és ez nagyon káros jelenség.

Megnéztünk egy néhány titkári beszámolót. A beszámolók nem azt tartalmazzák, amire többizben felhivtuk már a titkár elvtársak figyelmét, hogy úgy legyen összeállítva a beszámoló, hogy az aktuális politikai kérdések mellett egy-egy - az alapszervezetre vonatkozó - problémát tartalmazza, mert csak ezen a módon lehet elérni előkészítés nél- kül, hogy az elvtársak jobban bekapcsolódjanak, hozzászóljanak - persze • figyelembevéve azt, hogy a taggyűlés nem termelési értekezlet, és hogy a politikai munkát a gazdasági munkától nem szabad és nem lehet elválasztani.

Az egész tizem területén nem találkoztunk szemléltető ágitáclóval. A jó faliújságoknak is hiányát érezzük.

Nagy gondot kell fordítanunk, mert hiányosságokat latunk ifjúságunk helyes nevelése és szocialista arculatának kiformálásában.

Egyes helyeken legyintenek, ha a KISZ szervezetről beszélünk, amikor az ifjúság problémáit vetjük fel nevelés, szakképzés tekintetében. Az ifjúság politikai nevelésének elhanyagolását mutatja, hogy a gyárunkból disszidált személyek egy jelentékeny része munkás származású fiatal. A3t mondják, amikor a fiatalok pénzt kaptak, resztvettek a gyár területének rendezésében, most, amikor még bőségesen van teendő úgy a rendezés, mint a vasgyüjtés területén, de pénz nincs, nem talál- 4 -