XXXV.1.c / 8. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.09.02-1957.10.29. A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései

-5- M Különösen^akkor, ha politikai természetű kérdéseket kellene megmagyaráz­ni. Ez az állapot szorossan összefügg a Pártvezetőségek következetlenségé­vel. Pl. a Hungária Vegyiművekben a pártvezetés még máig sem konkretizál­ta az e11.forr. kihatását az üzemben. Ennek kapcsán igen elterjedt a békü- lékenység, a különböző szemléletek és emberek iránt. Azonban ennek ellen­kezője is megnyilvánult. A párttagság egy része hajlamos a kurta kinyilat­koztatásokra, indulatba jönnek ha az e11.forr.vagy forradalom kérdéséről esik szó.Nem magyarázzák task tűrelmessen és meggyőzően az élettapasztala­tait, a Párt álláspontját. Megint mások, úgy vélekednek, a felvilágosító munkáról, hogy " éppen En magyarázzam meg ? " így a kérdések mep-válaszo- latlanul maradnak, a fejek lasabban tisztulnak és a tartózkodásba burko- lodzó pértönkivüliek száma nem csökken a kívánt mértékben. Még a pártszer­vezetek vezetőibás megtéveszti a felszínen lévő hangulat. Miután a dolgo­zok közzül sokan nem kivárnak vitába bocsátkozni, röviden kinyilvánítják, "nekem nincsn különösebb panaszom, meg vagyok elégedve *’. Ebből elvtársa­ink sajnos messzemenő következtetéseket vonnak le.' Ojat, hogy a párt és a tömegek közötti kapcsolat, lényegében zavartalan, a dolgozók zöme mellet tünk áll. A Lámpagyári Pártszervezeten kivül más Pártszervezetek a poli­tikai felvilágositó munka keretein belül nem igen nyujtak olyan fontos alapkérdésekhez,mint ell.forr.vagy forr. kérdése, vagy helyes és szüksé­ges volt-e a Szovjetunió " beavatkozása " a Magyar Népköztársaság függet­lensége, vagy függetlenségének megsértése stb. % A politikai munka gyengeségének okai között, meg kell említeni olyan kö­rülményt, mint a párt aktivisták rendszertelen es sekélyes tájékoztatása ami nem segíti ezen elvtársak tevékenységét. Ezen kivül a párttagok egy részében él^bizonyos bizonytalanság. ** vájjon mem jönnek-e vissza a régi hibák, a szó és a tett egysége elválaszthatatlan lesz—e, vagy pedig becsusz nak olyan Ígéretek, amelyeket nem követ cselekmény?*' Sajnos''ilyen kérdé­seket taggyűléseken sem tisztáznak eléggé. Nem egy elvtársat a felvilágo­sító munka végzésétől vissza tart olyan körülmény-amit’*ki is mondanak - ’’ hogyha beszélek hozzájuk politikai dolgokról a fejemhez vágják,hogy ép­pen most hangoskodsz? Hol voltatok októberben?** Ez a tény magát a pártszer­vezetet is és az elvtársak jő részét defenzívára kényszerítik, Általában^a párttagok helytállása, példamutatása a termelés frontján, jónak értékelhető. Pl. a Marhavágóhídon és Lámpagyárban a kommunisták a munkaverseny megszervezése terén kezdeményezőként lépnek fel. Munkafe­gyelmük is jobb az átlagos színvonalnál. S kezdeményezések során maguk A köré tudtak vonni több pártonkivüli dolgozót is. Általában a termelési tervek teljesítésével nincsenek különösebb nehézségek. V. ■ A pártcsoportok helyzete: Általában a pártszervezet szervezeti életét, annak jobb kialakítását nagyban hátráltatja a pártcsoportok gyenge munkája. A pártcsoportok há­lózata a legfrisebb szervezeti intézkedések közzé tartózik.Munkájuk igen kezdetleges. A Hungária Vegyiművek kivételével a másik két szervezetnél termelési egységekként megalakultak a pártcsoportok. A pártcsoport bizal­miak összehívása különösen azok tájékoztatása rendszertelen és alacsony színvonalú. A Pártcsoportok szerepének ilyen lebecsülését több párteso- port bizalmi kifogásolja és bírálja. A pártcsoport bizalmiakata vezetőség gek^nem vonjak be fontos megbeszélésekben, kevésbé kérik ki véleményüket/ A pártcsoport vezetők általában nem tartanak pártésoport értekezletet, tagjaikat a legelemib kérdésekről egyénenként tájékoztassák./ pl. taggyűlés időpontja stb./ Tehát a pártcsoportok nem vezetői az adott területnek. Inkább a termelésben ag való egyéni példamutatásban eredményedek. A párt­csoportokkal xaláfgal való foglalkozás elsősorban a Lámpagyárban eredmé­nyesebb. Itt t . \

Next

/
Oldalképek
Tartalom