XXXV.1.c / 8. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.09.02-1957.10.29. A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései
/IW 10 ' \ II. Pártszervezetek vezetőségének tevékenysége. . A megvizsgált Pártszervezetek, gyakorlati munkáját értékelve, többségbe nézve, általános érvén/lapasztalat,hogy az utóbbi hónapok során, belsőleg viszonylag jól összekovácsolodtak, megerősödtek. Tevékenységük ^kezd, gazdagabbá, sokoldalúbbá válni. Bár ennek hatása - különösen a Párt politikai tömegmunka frontján - allig érezhető. L szóbanforgó 3 Pártszervezet közül, egyedül a Lámpagyárban jutottak el a decentralizálásig. Szervezeti életük, egy-két fő vonását nézve, normálisak. Vezetőségi öleseket általában rendszeresen megtartják, többségében előre megála- podott napirendek megvitatásával. A vezetőségi üléseken a vezetőség tagjai teljes létszámban résztvesznek. Jelenleg kialakulj, tevékenységük munkaterv szerinti végzése is, ami tervszerűbbé, céltudatosabbá teszi munkájukat. 0 Az ülések tartalma, színvonala kielégítő. Ott ahol az eli.forr.események kapcsán az eli.forr.valamint azokkal lepaktálló és ingadozó ve- zetőbeosztásu elemeket leváltották, vagyis a személyi jellegű kérdések többsége eldőlt. E tény tükröződik a vezetőségi ülések napirendjein, es légkörén is/amely egyre pozitivabb. % Marhavágóhid, Lámpagyár./ /A Hungária Végyfcmüvek esetében a munka minden vonatkozásában kezdetleges./^ Vezetőségi üléseken, általában helyi jellegű problémák kerülnek előtérbe. Azonban előtérbe kerül a felsőbb Pártszervtől kapott határozatok, feladatok, helyszínre történő végrehajtásának megvitatása, ami a centralizmus erősödésének jele. / pi . pártoJcktatás megszervezése, termelés pártellenőrzése, módszereinek kialakítása stb./ E feladatok, valamint a helyszínen meglévő problémák megoldására, van törekvés. Pl. a Lámpagyárban, megtárgyalták az átlagbérekkel kapcsolatos kérdéseket. A viták bár élénkek, de pozitiv vonásai mellett, két főbb negativ jellegzetessége is van. : , 0 1./ A napirendeket általában beszámoló előzi meg. Azonban a vita tartalma több esetben el tér a beszámolók tartalmától. Pl. a beszámoló tár gya a pártoktatás, a vita fő kérdése pedig a bérezés körüli vélemények. Ebből az következik, hogy a vizsgált pártszervezetek kevésbé foglalkoznak a termelés legfőbb kérdéseivel, úgy, hogy ezen álláspontok megalapozottak lennének és a többség számára megnyugtatók, egyrészt, másrészt, a vezetőség tagjainak felszólalása lényegében tükrözi az Izemben levő állapotot, a dolgozók hangulatát. Ez egy magában igen pozitiv dolog. 2./ A vitában jelentkezik az előbbivel eltérő jelenség, a gyakorlattól elrugaszkodott " elvi " sikon mozgó viták, ami nem segiti a vezetőséget gyakorlati tevékenységének, a különböző módozatok kialakításába. Ez egyrészt visszavezethető a beszámolókra is / túl elvi sikon mozognak / másrészt arra is, hogy a vezetőség tagjai felkészületle- nül állnak egy-egy .napirend előtt. így hiányzik a tárgyi ismeret és a vita nem a reális valóságtól, hanem a szubjektív vélemények szemléletéből merülnek. Pl. a Marhavágóhid, egyik vezetőségi ülésén meg állapították, hogy a pártcsoport bizalmiak tevékenysége jónak mondható. A valóság pedig épp az ellenkezőjét bizonyította. CnjíAGOsmí-.^ ?
