XXXV.1.c / 7. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.07.02-1957.08.30. A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései
Információ^ Kerületi aütivaórtekezlet alapján készültek fel alapszervezeteink, a júliusi taggyűlések megtartására. Az eddigi taggyűlések alapján, mivel a mai napig kb. 6ö l/o-a az alapszerveknek megtartotta a taggyűlést, a következő tapasztalataink vannak: A megjelenés általánosságban 90-95 '/°-os eredményt mutat. Ilyen volt a Budapesti Porcelángyár, KUTESZ, alapszervnél 100 %-os. A Telefongyárban összevont taggyűlés volt, melyen kb. 300 párttagból I6O-I7O jelent meg. így a megjelenés nem egészen 60 Ja-os .-üzt az összevont taggyűlést a kerületi Pártbizottság jóváhagyása alapján tartották meg, mivel az üzem párttitkára résztvett az Országos Pártértekezleten. Az alacsony számszerüséget mutató meg- jelenésnek az oka, hogy többen műszakban voltak, de a mozgósitás sem volt teljes az alapszervezetek részéről. Elgondolkoztató, hogy nem-e lett volna helyesebb alapszervezetenként tartani a taggyűlést, mert igy valószínű, hogy többen jelentek volna meg és többen is tudtak volna hozzászólni. A tagggyülések kisebb alapszervezeteknél 3-3 1/2 órát, nagyobb alapszervezeteknél 4 1/2 --5 óra hosszat is eltartott. De volt olyan üzem is, mint pl. az Autófelszerelési Cikkek Gyára, ahol 6 és l/4 órát tartott & taggyűlés, mivel fegyelmi ügyeket is tárgyaltak. A Telefongyárban az összevont taggyűlés 3 és fél órát tartott. A Budapesti Porcelánban 4 és fél órát tartott, ahol ^ pártépitéssel is foglalkoztak. A beszámolók mindenütt az Országos Pártértekezlet legfontosabb határozataira tértek ki, a beszámolót tartó elvtársak nem ragaszkodtak a jegyzethez, igyekeztek azokat saját szavaikkal elmondani. A beszámolóban kitértek a pártegység, a párt és a dolgozó tömegekkel való kapcsolat, a szektáns, revizionista, nacionalista nézetekre, fecsegés és az intrikára, a kádermunka kérdésére, valamint a szervezeti szabályzat főbb pontjait ismertették zömében. Kiemelték a politikai oktatás fontosságát és megmagyarázták az önkéntesség helyes értelmezését, valamint az SZKP határozatát ismertették, és foglalkoztak az üzem gazdaságos termelésével, önkölts óg- selejtcsökkentés, munkafegyelem kérdésével. A beszámolók hiányosságai, hogy helyi példákon nem bizonyították eléggé a pártértekezlet határozatait, ezért eléggé elvontaak néztek ki a beszámolók. í í .KVrjb M fi M * * ' 13
