XXXV.1.c / 6. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.02.01-1957.06.30. A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései

c.,/ Mindössze ogy hot állt rendelkezésre a kerületi partőrtc — kézietek után, ezért nen vált lehetségessé - csak kis mértékben - az ott elhangzott javaslatok, tapasztalatok -.kellő felhasználása a referátumban ,

j./ A huoapesti Part Intéző Bizottság apparátusa nagyrészt uj elv társakból all, nem volt eléggé összeforrott, tapasztalt ahhoz, hogy kollektív munkával megfelelően segitse a referátum elkészítését.

iLJLlk£^^^co_spgága, bátor szókimondása, pczitiv vonásai cl- lsllá£k..v/'Y01 éalu^vclt^ Különösen keveset foglalkoztak a felszólalók a part tömegkapcsolatával, a nép körében végzett politikai munka tapasztalataival. Alig esett szó arról, hogy hogyan vélekednek a pártón- kivüli dolgozók a part politikájáról, mik a problémák, mik a nehézségek,

_amelyekkel a munka során számolni leéli, A törnegmunka háttérbe szorulása mutatkozott meg abban is, hogy kevesen beszéltek a KISZ munkájáról,,és 0 arról, hogyan foglalkoznak a pártszervezetek az ifjúság nevelésével. Különösen jellemző volt, hogy egyetlen felszólaló sem volt a szakszervezet részéről. A vita egyoldalúsága másrészt abban jutott leginkább, kifejezésre, hogy csaknem teljesen elsikkadtak a termelési problémák,

A felszólalók többsége foglalkozott a pártépitéssel, de a politikai, törnegmunka es a termelés háttérbe szorulása miatt ez öncélúnak tűnt,

A felszólalások némelyike szektás álláspontot képviselt. A szektás veszély nem utolsósorban abban van, hogy pártszervezeteink egy része a felmerülő problémákat - igy például az ellenicrradalnárok elleni harcot - kizárólag adninisztrativ utón akarjak megoldani, megkerülve a dolgozók politikai felvilágosítását. Másrészt szektás'elzárkózás jelent- W .kezik főként egyes üzemi pártszervezeteknél a tagfelvétel kérdésében.

A f e Is zó le., la sokban ez úgy jutott kifejezésre, hogy félremagyarázták, valc.miiele tagtoborzásnak értelmezték egyesek Marosán elvtárs által a párt munkás bázisa kiszélesítésére tett megállapításait.

A párténités kérdéseiről ugyan sok szó esett, de pem vitatták elég sokoldalúan, nagyrészt leszűkült a tagfelvételi vitára. A kollektív, vezeces, a partdemokracia, a demokratikus centralizmus alig került szóba.

Annak ellenerő, hogy a beszámoló erre alapot adott, nem lehetett kielégítőnek tekinteni az ideológiai munka problémáinak felvetését sem a felszólalók részéről. A felszólalások azt tükrözték, hogy a sokirányú, gyors megoldást igénylő gyakorlati munka nagyon háttérbe szőrét ja az ideológiai ocvabbkepzest, a problémák elméleti tisztázását, a munka ideológiai megalapozását, .uz arra int bennünket, hogy e területre sokkal nagyobb gondot kell fordítani. Biszky elvtárs felszólalását éppen azért- 7 ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ^ .