XXXV.1.c / 6. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.02.01-1957.06.30. A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései

á szakszervezetek munkája még általában gyenge, többségében jó a pártul az együtt­működés, de adódik olyan szakszervezeti vezető /Deáki a Csokoládés, árból/, aki kijelentette, hogy ha funkciója párttagságától függ, inkább a lemond, de nem lép be a pártba. Vagy az Izzóban működő szakszervezet, amely azon a elmen, hogy minden­kitől függetlenül akar dolgozni, nem támaszkodik a pártra. Az, hogy minőé még ere­jük a szakszervezetekhek, ehhez hozzájárul az is, hogy a munkástanácsok sem vonják be a szakszervezetet érintő munkába asm. /deresés, átszervezés stb./ munkástanácsok működései A munkástanácsok összetételére többségükben jellemző, hogy nincs párttag. A taná­cson belül számszerűleg a fizikai dolgozók bevonása jó, de az elnökség összetétele rossz, aok benne a horthysta tiszt, volt cserkész vezető és opztályidegen elem. íl. a Ganz Vagonban a 71-tagu munkástanácsban 1 párttag van. Az óbudai Goldberger- £ bon 51 közül egy párttag sincs. Az Egyesült Izzóban 71-ból l párttag. A Magyar Pamutiparban 56-ból egy párttag sincs, és igy tovább, hitka az olyan munkástanács, mint a budapesti Kénsavgyárban, ahol az elnökségben három párttag van, és hasonló a helyzet a MáVnG-ban, az (budai hajóban, bár ott a párttagok nem az elnökségben vannak, csak a munkástanácson belül. AJfcalános jelenség, hogy a munkástanácsok nem ismerik feladatukat és legtöbb esetben a vállalatvezetés és a szakszervezet Jogkörét sajátítják ki. Jellemző a munkástaná­csokra a különböző szervekkel, főképpen a párts szervezettel való rossz együttműködés A rossz együttműködéshez hozzájárul a kölcsönös bizalmatlanság, vagyis az, hogy az egyik szerv sem akarja elismerni a másik szerv szükségességét, A pártszervezetek a munkástanács rossz összetételéből indul ki éa azt mondják ezekkel nem dolgoznak ® együtt. A munkástanács mg éppen az összetétele miatt nem tartja kívánatosnak a pár­tot és Így nem segitik, hanem gátolják egymás munkáját. Van olyan jelenség, hogy a munkástanács tagjai saját magukat „aratják le pl. magasabb fizetést biztosítanak maguknak, motorkerékpárral látják el egymást, magasabb beosztást biztosítanak maguk­nak /óbudai Hajó/. Vagy a aortex-ben már három Ízben folytattak le fegyelmit tanács­tagok ellen, egy esetben azért, mart egy disszidált fizetését Baját részére felvet­te. kártszervezeteink feladatú* hogy a munkástanács összetételén változtasson, vi­gyen be kommunistákat, mert csak ez fogja meghozni a jő együttműködést. A bérezés rendezésé** általános elégedettséget váltott ki a fizikai dolgozótrészé- ről, az üzemek többségében 15*l6o forintos fizetésemelést jelent egy-egy dolgozónak. . Az üzemekben különböző bérezési formát vezettek be /darabbér, órabér, teljesítmény­bér, biztosított bér stb./ ami a gyakorlatban általában bevált, he azért találkozunk olyan üzemmel, mint a dortex, ahol biztosított bért vezettek be és agy néz ki, hogy ezt a bérez si formát felül kell vizsgálni, mert bér az átlagmunkésnoz van szabva, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR- 2 ­II) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom