XXXV.1.c / 5. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.01.02-1957.01-31 A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései
Feljegyzés a 7III. kerületi régi mozgalmi elvtársak, aXrokonszakmák értekezletéről és a íáncsics Köri vitákról szerzett ta pasztalatokról. Készült : az ott résztvevő elvtársak információja alapján. Mind a három értekezlelien szivesen jöttek és nagy számban jelentek meg az elvtársak. Pozitívuma az értekezleteknek, hogy általában egyetértettek abban, hogy támogatni kell a pártot, részt kell venni a munkában, meg kell védeni a proletárdiktatúrát. A VIII. kerületben abban egységes álláspont alakult ki, hogy meg kell szervezni és felfegyverezni az R.Gárdát. Itt tapasztalható volt, a felszólalások alapján, hogy többen félnek a március 15.-től s ezért sürgetik a kommunisták felfegyverzését, - nehogy megismétlődjenek az események. Mindhárom értekezleten a felszólalók többségében az októberi események értékelésével foglalkoztak. Főleg a MDP vezetőinek hibáit értékelték; hogyan szakadtak el a tömegektől, miért vált tehetetlenné a párt, miért nem adtak fegyvert a kommunistáknak. A VIII. kerületben az utóbbi, kérdés körül nagy vita volt: Kána Lőrinc tábornok kijelentette, hogy a kommunisták kaptak volna fegyvert, de nem akartak harcolni, csak védelmet (D kértek. Ezt egyöntetűen visszautasították.A felszólalásokra azonban az volt a jellemző, hogy kevesen foglalkoztak azzal,hogy ™ hogyan akarják segiteni a jelenleg kialakult helyzetben saját területükön a párt munkáját. Emellett elég komoly szektás vonás jellemezte ezeket az értekezleteket, ami egyrészt abban nyilvánult meg, hogy a felszólalók megfeledkeztek a tömegbázis megteremtésének szükségességéről és azt hangsúlyozták, hogy ők rági harcosok, majd ők megvédik a proletárdiktatúrát. Ez egyrészt rosz- szml hatott a fiatalok felé, ezenkitrül az értekezleteken résztvevő értelmiségi és régi szakszervezeti emberekre is. Többen a Táncsics Körről és a rokonszakmák értekezletéről is előbb elmentek. Ezenkivül több dielszóláló különböző kérdésben szektás álláspontot képviselt. A Táncsics Körben pl. az egyik felszólaló kijelentette, hogy a pedagógusok egy fasiszta csőcselék. , Másik arról beszélt, hogy a Kossuth-cimer a nacionalizmus és sovinizmus jelképe. Mások statáriális eljárást követeltek a ■ ■ , ' ' . "i y N , ORSZÁGOS LEVÜLTÁ*
