XXXV.1.c / 5. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.01.02-1957.01-31 A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései
I Hapl információ. 1957. jan.8. X. kerület: A Zsenminzaipao cikkével kapcsolatban az a tapasztalat, hogy a munkások általában nem olvasták, csak a kommunisták, akik körében örömet keltett. Egyes műszaki értelmiségiek beléptek a pártba a cikk hatására. Vannak, akiknél viszont olyan hatást keltett, hogy most nem akarnak belépni, azt mondják, - értelmiségi körökben általában ez a vélemény, - hogy a cikk tisztára mossa Sztálint és ezzel nem értenek egyet. A kerületben általában az a tapasztalat, hogy a kommunisták kivételével nem fogadják el a párthatározat megállapítását, hz ellen- forradalomra vonatkozóan és a nyugati beavatkozást sem hiszik el. A munkások körében választ várnak a párt vezetőitől arra, hogy mi az oka az értelmiség magatartásának, tehát annak, hogy egyrészük az ellen- I forradalom mellett áll, más részük passzív, ügy teszik fel a kérdést, hogy nem lehet jó dolog a szocializmus, ha a társadalom legképzettebb rétege* az értelmiség, - szembefordul vele. A leépítésre vonatkozó kormányrendelet végrehajtása során folytatódik a kommunisták üldözése. A kerület idénycikk-gyártó üzemeiben .•ÍV-'.. nemcsak a szerződéses viszonyban állókat, hanem a régi dolgozókat is, elsősorban a kommunistákat bocsátják el. Ennek következtében váltoj£_, . zatlanul az a helyzet, hogy a komunisták nem lépnek fel az üzemekben sem a pozitív jelenségek mellett, sem a negativ jelenségek ellen, ész- revételeiket csak egymás között beszélik meg. Egyes helyeken pl. a Kőbányai Textilgyárban szakszervezeti vá- í Issztást erőszakoltak ki, a választódéi ere leállították az üzemet. ,Á és a demokrácia teljes felrúgásával megválásztatták czalcszervezeti /gr-/ elnöknek a munkástanács emberét. Az illető nem tagja a munkástanácsnak, s annak ellenére, hogy a dolgozók nem szeretik, senki nem szó- §£ lalt fel ellene, a kommunisták sem. ■ VIII. kerület* A kommunista pártok nyilatkozatával kapcsolatban általában az a kérdés merül fel, ho^ miért nem vettek részt az értekezleten a p.'.- v lengyel, jugoszláv, német, albáii vezetők. Főleg értelmiségi területeken /Rádió, népszabadság, Szabad Föld/, de a munkások /Mávag/ kö- j zott is a nyilatkozattal kapcsolatban olyan vélemények merülnek fel, hogy ellentmondásokat tartalmaz. Pl. nem helyeslik azt a megállapi- t/ tást, hogy sikeresen épült a azociolizmus, sommásnak tartják* elhalli • t /-r>« T TTOT*! T t. 9 I I
