XXXV.18.c.1957 / 122. Láng Gépgyár MSZMP Bizottsága. 1956.11.09-1957.05.16. A Láng Gépgyár MSZMP pártszervezetének "ellenforradalommal", munkástanáccsal kapcsolatos iratai
A k?.»eí>lK$égi (teséscsl küldők ssáÉ&r& jri ferll ha?g-s«?y98:>£ * ho<fy irányi tani éti t«h»»*jií n«a éa úgy a nast jelenti Aj< irányitásnak ja«Aa?e..«lí5 vasstéir : • mindenki sl tutija .fcép*el.n£ „ £o ralira *, i35;ont nea lehetséges" Sbből IcSvst- k.i.Tikf hogy a f-sl/sSbb fok a.a Irányítás* Esi irányivá szerepet kall betölteni a Munkástanácsnak, a vezetés /kivitelezés/ pedig az igazgató, feladata* S kát ront közé van iktatva, az.igazaiéi tatai鮄 mely az alap és ' elvi kérdések szétbontásával a feladatokat konkrétizálja, kivitelezésre alkalmansá teszi, lényedében. 0. Munkástanács határozatát végrefcaitatja az igazgatóról, Ezért az igazgatói. tanácsnak olyan tulajdonaágokkal kéül rendelkezni# melyek folytán a vállalat minden területén teljes biztonsággal mozogjon és általános átfogó képessége folytán a részlet-feladatok meghatároz asa a legteljesebb összhangban maradjon a vállalat egészének érdekeivel, Például a bérezés? általános elvét a Munkástanács kimondta# az igazgatói tanácsnak azonban már figyelembe kellett venni a vállalaton belüli aránytalanságok megszüntetésétP a legfontosabb alapszakmák bérrel való biztosítását;, a has móló üsemefc bérezését? aib* az” igazgató gond ackoct ott* hogy a megfelelő osztályok a munkát elvégezzék, Mindenki/ előtt világos, hogy ezt a falazatot úgy megoldani# hogy '71 ember vitatkozzék ?oo© dolgozó egyenkénti bérezésén# helytelen lett volna# de még az t®s' hogy a teljes taráce tárgya'jón a bérel. 3 mártó Xás v«abt5jével a kivitelezésről,.1 Végezetül a gyakorlati íebonyoliip sról és 9, tanács aü~ kincséről szeretnék még szólni,, Aa gyakorlat megmutat ta« hogy két véglet^ lehetséges* _ A a állandó ülésezés vagy a iiOőüüUa esemény öelen szünetek. Mindkettő helyűden. Az egészéé— Aaá életműködést azt bizőnyitja# ha a tanács rendszeres időközönként kénytelen üléseket tartani* mert a friss ötletek és a megoldásra váró feladatok á. vanö.00 ööszohi V'ásáf jf x7ánjá.k1 gyáne Sah azibvsPga íí pog/ a «<*L jós tannos megkövetelje a ha tárogatok, inn.í'viöe ,£«&-*. un végrohajtatíaÉi ea a részletes be özámo j.ó'í», ílzv az élénksége «# termékenységei$ pr obié ma 00 otj 3«— inváziói váx’juk a tanács tagoktól# lilcive xajiuk keiesztáj, a gyár minőé n SZdlétíll és riziiüúi CÍ O.í-gÓZÓ jEÍuólc \ Gyakorlatilag ez azt jdpat*i; hogy mindenki bizalommal. fordul;}on a műn* káatanácutagokhoz# a tagok pedig'szóban vagy írásban, továbbítsák a prode- málcát i .hogy' egy-egy újabb tanácsülésre azokat r9ndev-M lehessen .. Marad még egy kérdés* a tájékoztatás# melyet fordítva úgy is lehet monda- ni* hogy tójákozatlcnság, 33» részben a vezetés hibája# de bizonyos mórtél ben p tagságé is, Minden tag főleg a maga terült tér.a kiváncsi * pedig nnt bizony nem a&aiaiösirativ módon# hanem a valóságból ke!.! ismerni*. Továbl megyek, mikor <&st mondom# hogy minden Uzsnegvilégnek von igazgatói, tanács— tagja is ás azon keresztül megismerheti as összes problémákat .< amennyibér. gBa tagok fenntartják egymás kör.ött a .helyes érintkezőst és? kepe api®, tói,, He a Munkástanács, mint ássr evezet életfunkcióját aktivan/ rág?.i*# tájékoz# - lanságról /pláne nagyfokúról/ nem lehet sző és az eleven szó erejét az irt- sós tájékoztatás sohasem éri el. Bizonyítják ezt a jólismert brossura tS.ner.tk éo aisok eredménytőlennége, A fentebb össsesssdatfe gondolái;ok otak egy ki,3 réczát éa főleg egyéni szempontból árdekon problémáit tárgv-ilj?. a ItAhká.stuG ács helyes v oh«,lTi» siető* fo,«k» mintegy viil-indlió jelewlíjéggel bili.. Kórom a Munkán*tanáooot# hogy nlhO:önki a maga t^ríAI.'sten f-j..'oblé/j-áv. ^;lgj*»l**inhévé* telivel a legközelebbi üli són. segíts ejűt a Mu :káyianást> tfvábbi mauicájához a legerelmSiiyeDebb aődasert lialakitani. .,'p 1 Budapest# 1956. február hó IX, -in, • ' [országosUSY&LIAS j fi A t\ "2" hk -ír l
