XXXV.18.c.1957 / 122. Láng Gépgyár MSZMP Bizottsága. 1956.11.09-1957.05.16. A Láng Gépgyár MSZMP pártszervezetének "ellenforradalommal", munkástanáccsal kapcsolatos iratai

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------H

ogyan tovább? hl i ?.

A ma legnagyobb kérdése, hogyan érvényesül a Munkástanács Irányító szerei a vállalat gazdasági életében? Mivel a Munkástanácson belül is tapasztal ható ‘bizonytalanság és kétkedés egyaránt /ás joggal/* részletesen kívánok foglalkozni a kérdéssel, mégpedig az alábbi csoportosításban*

i6/ Helyes**-®, hogy a tanács a maximális 71 tagból áll?

2.,/ Milyen legyen a ktepcsolat a tagság és az Igazgatói tanács tagjai kö* 3„/ Irányítás és vezetés kérdése.

4*/ Gyakorlati problémák*

Az első kérdés, hogy sokkal nagyobb létszámú üzemek is legfeljebb 71 tagi' tanácsot választhatnak, nem magas-e ez a létszám. Kérni tét okból* Minél szélesebb alapokra épül fel egy szrevezet, annál biztosabb ée a Műnké tanács is csak igy él együtt a munkásokkal*

Üzemünkben decentralizált vezetési rendszer van, az üzemegységek Önállósága folytán, szükséges ez a létBzáma Itt kell megemlékezni arról, hogy azok a tagok, akik úgy érzik /és úgy is v<m/, .hogy nem látják a probllmá« kát és főleg nem. vesznek részt a megoldásban, elsősorban a maguk gyenge**

^ ségét érzik. Minden tanácstag elsősorban a saját üzemrészéért felelős 9 és csak azután a teljes gyárért. Mondhatnánk agy ie, ha minden üzemben ^ rend van, akkor rend van az egész gyárban is.

Persze nem oldható meg minden probléma helyileg,, szükségeo azoknak az összességre gyakorolt hatását is figyelembe vonni és vállalati szinten az egyensúlyt tartva helyesen irányítani a helyi megoldásokat. Ezt a káfcős* seget viseli minden mimkástanácstag magában és most kapcsolódik a második probléma, a munkástanács és az igazgatói tanács szerepe és kapcsolata*

A már előbb említett helyi köve.télményeknek minden munkástanácstag meg kell hogy feleljen*. Először, mert a nelei vezetést megkönnyítik a teljét tanács és az igazgatói tanács általános és elvi irányítása folytán kialakított/ határok, másodszor, mert ha a problémák meghaladják a helyi .erdU két, úgyis a teljes tanács elé kerülnek.

összegezve az eddigieket, láthatjuk* hogy a teendők megoszlanak helyi? speciális és általános feladatokra. A követelményeknek tehát egyrészt emberi tulajdonságok, másrészt szakmai képzettség folytán nem mindenki tw megfelelni egyformán* Most még azt is figyelembevéve, hogy amennyire ^ ekőnyös az elvi álláspontok kialakításánál a széleskörű vélejuény-nyiívá- fJP nitáe. de a végrehajtásnál már szükebb /végső fokon egyszemélyi vezetés ezUksőgea, mindenki érezheti, ml éa meddig terjed a teljes és az igazgat Ő3 tanács feladata,

|

Ebben a pontban elmondottak alapján kívánom most a lényeget kiemelve azt a következtetést tenni, hogy minden munkástanácstag egyformán gazdája és irányitója az Ü zeninek? Miért? Mert a teljes tanácsülésekan teljes jogf

al javaslatot teez0 A helyes, illetve többségi javaslatot 5 is minden énysser nélkül elfogadja. A teljes ülések elvi állásfoglalása alapján kialakított és az igazgató tanács által gyakorlatitól megvalósításra kerülő gazdasági utasításokat helyileg minden tag maga ie végrehajtja.

Végül, ha az igazgatóság által végrehajtásra kapott utasításokkal nem éri egyet? illetve úgy látja, hogy az az alapé Ivekkel ellentétes, módjában áll ellene tiltakozni es többségi támogatás esetében megfelelő határozatot hozatva a maga elképzeléseit érvényesíteni minden területen.

Még az kívánkozik ide, hogy egyéni és egyedülálló elképzeléseit mindenki nem érvényeIsbeti, illetve minden egyéni elképzelés érvényesíthető, ha a tanács többsége azt magáévá teszi., . .

[©TOZAöOS ^EV&TÁU j • /«