XXXV.18.c.1957 / 104/a. Közlekedési Mérőműszerek Gyára MSZMP Bizottsága. 1956.10.31-1957.06.05. A Közlekedési Mérőműszerek Gyára munkástanácsának iratai

. Kováns Ervin széki. Még nincs** rendelkezés* arra, hegy a nyereség hány százaléka lesz a dolgozik közt szétosztja. Paiser szaktT -• A prémium alap -ár a. csökkentett prémium alap lesi? Farkas et. * A bárnak 22 $-a prémium. - : Pedaletz szakt. Eddig úgy volt, kegy a 22 yS- teljes egészében. á preMizált dolgozik közt lett"azétosztva és yz esetenkénti premizáltaknái a teljesítés­ből eredő prémiumot osztottuk szét. Most ebben a hónapban csak a 22 % prémiumot lehetett kifizetni a tultaljosités után járó prémiumot nem, Így az esetenkénti preaizáltaknak ebből áz önszegből kellett fizetni. Kovács Ervin szakt. ' r ^ Vállalatunkat j<5p delgozó vállalatnak ^inősitették, ami azt jelenti, hegy jelenleg nem kényszerítik a vállalatot arra, -hogy a gazdaságos t*ra*lé,s"érd*kéb*n valamilyen teljesítmény bérezéssel dolgozzon. Sz azt jelenti, hogy a béralap gazdálkodástól sea kell a banknak kimuta­tást küldeni. Ha ezek a mutatók,-amik most megfelelőek- nem változnak ma - , ekkor vállalatunk továbbra“is dóig-..zhat az orabéres rendszerben. Ha nem, akkor foglalkoznunk kall egy teljesítmény bérezési rendszer kidolgozásával, * , Feglalkoznunk kell azzal, hegy a termelés.előkészítess, az anyag ki­szolgálás a 'tormaiest előmozdító összes tényezők rendelkezésre áll ja-_ nak,~i y a d'ölgozóknak nyűgött körülmények között a munkát biztosítani tudjuk, ami nagyban fogj a‘növelni a teljesítményüket. Ez a feladata a ^termelési osztálynak, p aüvez t-'krsk íst, ^ , , Ha ersdméryeinkkol“b®.bízonyit juk, hogy vállalatunknál ^ az ^rabarro^l- szer mellett is minőségi, és mennyiségix mur.ks viztositva, akkor to­vábbra is ózzál'a bérezési rendszerrel tudunk dolgozni. A Balogh stjfL- ' Szőrét-"óm felhívni a Munkástanács“figyelméi a forgácsoló műhelyre, és az al atrész gyártásra. Erre komoly gondot kell fordítani. Ml ezekkel a kérdésekkel mindig foglalkoztunk, da §oha nem elég komolyan. Gépe­ket kell adni a gépműhelynek, föl kell fejleszteni az alkatrész gyár­tást, hogy a"szerelda^zökkenőmentesen tudjon dolgozni. A szegeidében „ azt kell látni, hegy 1.-én lézengenék, a dolgozók, nincs a munka foly a- aatosan biztosítva. Az alkatrészgyártás helyes m'sgszervezéseVel es gyártásával a szaraidé folyamatosan tudna dolgozni,ra sec honap közben is át "tűd ja venni a műszereket és az egész vállalat termelés® üteme- sebb lenne. Ebben az irányban tegyenek meg a szaktársat minden. Kovács Ervin szakt. Az alkatrészgyártás“problémájával foglalkoztunk,hiszen az ad elmúlt eV problémáj a is veit, ezért oldottuk meg a zárt ciklusban történő gyártást. Az események Után tértünk arra rá, hogy alkatrész előregyár- tás Ügyön. Foglalkoztunk azzal a kérdéssel is, hogy tulajdenképen mi volt a 'baj a gépműhelyben^. Elsősorban bérezési kérdések'voltak. Szén úgy segítettünk, hogy most a rendezésnél a gépműhely kapta a legmagasabb béralapot, mig a többi ■ mühelyrészek sokkal kevesebbet kaptak.' így kbj, kiegyenlítődött a bére­zési difersneia. Foglalkoztunk a* gépellátottsággal is_. Szereztünk i egy revorvar padot, e hó 31.-ig ezt is beállítjuk, ezzel is emelni £ 33 _________________ j­2-

Next

/
Oldalképek
Tartalom