XXXV.17.b / 8. Közlekedési Építő Vállalat. 1957.03.22. A Közlekedési Építő Vállalat munkástanácsa ülésének jegyzőkönyve

/ - 7 - ■ :/ I. < , Ba tekintetbe vesszük azt, hogy az első 2 hónapban a beküldött kárjelentések alapján közel 1 millió forint kárigénnyel fordulhatunk a beruházók felé, úgy elfogadhatjuk, hogy az első 2 hónapban terv­tel jesi tők voltunk. Egyébként a harmadik hónap ettől függetlenül is minden bizonnyal kedvezőbben alakul, márcsak amiatt is, mert az első 2 hónap kedvezőtlen időjárása nem akadályozza a március havi termelésünket. Béralap szempontjából az első két hónap összesített béralap felhasz­nálása 46.4 % a betervezett 44 % helyett, A harmadik hónapban az anyagigényesebb munkák megkezdése, valamint a komplexnormak újból való bevezetése lehetővé teszi ezen a téren mutatkozó lemaradásaink eliminálását. A terv tükrében tehát az eddigi eredményeink nem mutatnak rossz képet. Hermészetecen ez nem jelenti azt, hogy az eddigi munkáinkkal meg lehetnénk elégedve, hagyon messze vagyunk még attól a bérhárya&tól, ami vállalatunk számára a múlt év III. negye­dében a munkák sikeres lebonyolításához elegendő volt. Kállaietünk az építőipar lebonyolításához 28-29 % bérhányadot szokott felhasz­nálni. Ha beépitlk a bérekbe az azóta történt 9 #-os munkabért és 15 $-os idénypótlékot, a béralapigény az 52-es áteszint alapul vétele mellett 55 $-re torzul. Kormányunk célkitűzései alapján ezt a ter- 0 melékenységet legkésőbb a III* negyedévre el kell érnünk. A II. ne­gyedévben előzetes terveink alapján a norma és a műszáki előfelté­telek biztosításén keresztül anyagellátásunk javulását figyelembe véve 41 % bérhányadot irányoztunk elő. Oíekintettel arra, hogy a vállalatok gazdaságos működtetése a további­akban döntő jelentőségű, szószerint ismerteti a KPM. X.főosztályá- nak 1957. 1.számában megjelent rendeletét. Befejezésül annak a véleményének ad kifejezést, hogy megvan a lehe­tőség arra, hogy terveinket minimálisan 5 $~sl túlteljesítve a II, negyedben az előirányzott 29*950 mit. helyett $0.100 mFt-ra teljesítsük, valamint megvan a lehetősége annak is, hogy az elő­irányzott béralapunkban a műszakiak előkészítő munkájának fokozottabb és gondosabb kiépítésén keresztül, de főként a fizikai dolgozók ’ szorgalmán keresztül teriaelékenysegühket a tervezettnél lényegesen jobban növeljük és ezen keresztül a betervezett 41 % béralap helyett ^ már a II. negyedévben $9 ^-ot elérjük. Szünet után Koronozai száktárs felkéri a szaktársakat, hogy hozzá­szólásaikat tömören tegyék meg, mert a rendőrség csak délután 2 óráig adott engedélyt az értekezletre. Elsőnek Hazsik szaktárs szól hozzá a szabadszombattal kapcsolatban. Közli, hogy a munkástanács elnöksége a dolgozók egyöntetű kérésére elhatározta a szábadszombat bevezetését, a központban is. Ezt a határozatot felterjesztettük a Minisztériumba és k rtük annak jóvá­hagyását. Ezt Molnár elvtárs március 1—én kelt levelével el utasí­totta. Ezekután a tárca 6 vállalatának bevonásával együtt memoran- " dumban kértük Csanádi elvtárstól a határozat megváltoztatását, azon­ban ez a kérésünk is lett utasítva. Felteszi a kérdést, miért van az, hogy az É.M. vállalatoknál, sőt a tervezőknél is minden szombat szabad, amikor a KM vállalatok központi dolgozói még minden máso-t difc szombatot sem kaphatják meg. Az iparvállalatok a sajtóban teszik közzé, hogy áttértek az ötnapos munkahétre és Így az árukiadás es átvétel is szünetel. Ezzel szemben mi az eddigi szabadszombatokat is úgy oldottuk meg, hogy minden osztályon ügyeletet tartottunk, s az esetleg# bejövő szaktársak ügyeit elintéztük, igy senki sen károsult. üfern tudjuk megérteni a minisztérium ilyen merev álláspontját ebben a kérdésben, mikor ma már a szabadszombat országos viszonylatban is egy elfoga­dott és bevezetett tény* ■ ' ‘ y /

Next

/
Oldalképek
Tartalom