XXXV.17.b / 7. MSZMP XII. Kerületi Bizottsága. 1956.11.22-1957.09.23. A kerületi "ellenforradalmi" eseményekkel kapcsolatos iratok
—^------------------■ , ^ ^ L!-3. MDP-be, Így igán sok szimpatizáns került a pártszervezetbe, ameIvet nem tudott kiküszöböld % tagrevi&lő, 4* asm tudott ellsaau* lyoani sem ss a körülmény, hogy szépszámú auakáikádert helyeitek a Főosztályra* ' \ A Pártbia. összetételét vizsgálva a politikai képzettség szempontján bél, az jónak volt mondható? egyrészt a pártiskolát végzettek, másrészt a vörösakadémiát végzettek figyelembevételével# Szakmai össze-'a > tételben vizsgálva, megállapítható, hogy az összetétel nem ^ lyes, mint hivatali pártszervezetnél ahol a pártszervezetnek ellen- ^^ A őrzó szerepe nincs nem volt egészséges az, hogy a szakmai vezetés Jí és a pártvezetés szorosan összefonodott és igy az észrevételezés * joga a központi utasítások végrehajtása területén nem tudott kiboa- * lakozni# Ezt a nem egészséges állapotot élesen tükrözte az októberi ellenforradalmi események előtti majd az ellenforradalom alatti helyzet is# A pártszervezet munkáját vizsgálva utólagosan megállapítható, hogy & kollektív vezetés hiányzott, döntő részben a végrehajtó bizottság ds H ezen belül is elsősorban egy-két elvtárs irányította az egész párt- szervezet munkáját# Látszólagosan súlyosabb hiba nem volt, azonban a munkatervekben rögzített feladatok jórésze nem, vagy osak formálisan került végrehajtásra, a PB* nem ülésezett rendszeresen, a megtartott PB# üléseken jepedig nem alakult ki értékelő vita, hanem legtöbb esetben a PB* által beterjesztett anyagot a PB* tagjai vita nélkül elfogadták# Igen sok papiros munka jellemezte ennek következtében a pártvezetés munkáját. 1953. után a pártszervezeten belül egészsé*télén jelenségek kezdtek ». lábra kapni, ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a viták aa1954. évtől kezdődően a párton kívülre kerültek, ennek következtében egyes jelenségekkel szemben csak adminisztratív utón lehetett 1 eredményt elérni és ennek következtében a pártmunka ia formálissá vált. A pártszervezet vezetősége a politikai nevelést, irányítást, a postafőosztály dolgozókban felmerülő problémák helyes irányba való terelését ebben az időszakban nem tudta megoldani. J* A XX. kongresszus után a pártonkivüli vita egyre inkább a parton belülre került vissza, azonban ennek a vitának már az volt & hibája, hogy a párttagokon kivül az egész épület résztvett benne. Ebben a vitában a pártszervezet egyes elvtársak kivételével már összeolvadt a pártonkivüliekkel. Ebben az időszakban a helyes marxista-leninista állásponttól élté- rően egyre több revizionista nézet került a felszinre. Ezeket nagyjából az alábbi csoportokban lehet összefoglalni; a«/ a prol. internacionalizmus rendszeres bírálata abban a formában, hogy a SZU# szerepét a szociálista táboron belül, másrész-1, pedig a szovjet-magyar kapcsolatokat egyes vélt vagy meglév libákon keresztül teljesen lejárassák. Emellett a hibák bírálatán keresztül a demokratikus centralizmus elvének párton belüli érvényesülése ellen folyt a har*s és itt elsősorban a központi vezetőség ellen irányult a támadás. A tavalyi júliusi határozat megjelenése után ez átmenetileg csökkent, azonban augusztusban és szeptemberben már egészen élessé vált. Biz.csop. értekezleteken belül éles felszólalások ^ fSttteöíwvwjsr]
