Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.176.a/10)
1949-09-10
( ^ ' 7" ' j |------m^ '12' f\ W i A baloldali egyenl"sóg fizetés is. /'egJ^aLLWizsgalni vallalatveze tőinkének és f!B^njF mijiTOe\üzemben, hogy különbséget tegyenek szakképzet, ' ss nem szakképzett munka között. Hogy a kvalifikált munkás munkája fontosságának, elvégzett munkájának alapjan IS *§$£>* - kapja fizetését. Ez az egyenlősdi oda vezet, hogy a tanulatlan munkás nincs érdekelve abban, hogy szakmunkás váljék belőle s ilymódon meg van fo. ztva az előrehalados perspektívájától, a termelésben nyaralónak érzi magát. A képzett szakmunkást pedig dezorganizálja ós addig jár egyik űzemb"l a másikba,amíg végre olyan üzemre nem akad, ahol kellőképpen értékelni tudjak a képzett munkást, f A bér besorolásainkat úgy kell megszerveznünk,amely megadja a munkásképzettségónek alapjat, azt ami jár, azt jelenti, hogy sarkalja a nem Szakképzett munkásokat arra, hogy előre menjenek hogy felk^zdjék magukat a szakmunkasok kategóriájába. Ezért a mi vállalatvezetőinknek, műszaki vezetőinknek személyi felelősséget kell vállalni biztosítani kell a teljek sitmóny-n alapuló magas normák kifizetését az utolsó fillérig. Es iz ositani kell a képzett kvalifikált szakmunkasok munkájának megfelelő bért. Pártunk nagybudapesti választmánya ezt határozottan leszögezi és itt is érvényesiteni kell a személyi felelősség elvét. A termelékenységűnk visszaesésének negyedik .fő oka abban van, hogy nem tudtuk kiterjeszteni, kiszélesíteni és elmélyíteni dolgozóink között az egyéni műnk-versenyt. Túlzott mértékbe a bri^ádmozgalom megszervezése felé fordultunk s elhanyagoltuk az egyéni fersenyt. Kótségtel n, hogy brigádmozgalmaink nak nagy és szép eredményei vannak. De az is igaz, hogy a brigédmczgalmak Újpest 24.ooo dolgozóinak alig 18 ,4-át ölelik-fel; : * Az egyéni ver»W} ' péoig'az .újpesti dolgozók 1 ;4-ét is alig teszik ki. Ki kell?’sűrgősen javítani az itt e 1 köve te tjt, hibákat, ós az bgyáni versenybe., ű7,emeink V.y~x dolgozóinak 8o *wJ£V'ke‘ll aktivizálni. Dolgozóink viszonya hazank 4 ós 1/& esztend"s geJ^/dáSón keresztül megvultozo iíé-* még 'Bem kielégítően. * Az egyéni verséry;_,.az a helyes mfájíU gyeké- . resen megtudjdolgozok viszorfyát a munkához és milliós tömegeket tiM l^i a termelékenység fokozásénak, széles \erét nyitya tefú. melós emelésére, az uj kimagasl oXj'edmjtpy ék felszinrehozásóra, és kineveli azjujtipusu embert a magyar sztahanovistákat, a munIw-hőseit.,. A tőkés társadalomban a verseny ismeretién fogalom volt. A azoo j ni 1 g.n-nifi pl ő.gy.ör teremti meg annak* lehetőségét mondotta Lenin elvtór3 hogy a verseny valóban széles, valóban tömegméretekben alkalmazzák hogy a dolgozók többségét vonják be az ilyen munkába, ahol megmutathatják mit tudnék, ahol kifejleszthetik képességeiket, ahol megnyilvánulhatnak azok a tehetségek, amelyek a népben meg vannak, amelyeket a kapi talizmus ezer 03 ezer esetben elnyomott i3 elfojtott. Csak most válik lehetővé - mondja Sztálin elvtárs -- hogy a vállalkozó szellem a verseny, a merész kezdeményezés széles valóban tömegméretekben nyilatkozzék meg, m rt az évszázados másnak v jgzett munka után először nyílik lehetőséi arra, hogy a munkás saját magénak dolgozzék, 1 —* —1 —■..—. — ...... ______________
