Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.176.a/6)

1952-01-11

f " . - 6 - / «l\ / irattá \ A szooialista tulajdonnak nemosak a védelme, hanem a gonaP&d’éá id“ T kötelesség. Elvtársak ! A beszámolóban, éa az utóbbi idób en többször említett példák és az elvtársaknak az üzemekben szerzett saját tapasztalata azt mutatja, hogy ezen a téren, a szooialista munkafegyelem meg­szilárdítása további élőrehalakdesunk egyik döntő feltétele. " A legfontosabb fegyelmezési eszköz - mondotta Rákosi elv társ - annak a szellemnek a kialakítása, amely elítéli, megbélyegzi a fegyelmezetlenséget, amelyben a gyelem megsértése, igazolatlan ki­maradás, selejtgyértés szégyen és gyalázat. Azokkal szemben, akiknél a figyelmeztetés, a meg^yzőős, a fegyelmezett munkások példamutatósa nem használ, természetesen keményebb eszközöket fogunk igénybe ven- i ni, különösen mert olyanok is akadnak közöttük, akikről fel kell ■ tételeznünk, hogy fegyelmezettlenségük tudatosan szocialista építé­sünk ellen irányul..." Pártunk Központi vezetősége Rákosi elvtárs nov. 3o-i beszédének szel­lemében hozta meg az év jan. 2-án a munkafegyelem raegszilárdisátára ft vonatkozó határozatét, annak érdekében, hogy a munkafegyelem laza­ságét, mely 1952 évi tervünk teljesítésében is komoly akadályt jelent t felszámoljuk, tehát szükségessé vélt az eddiginél keményebbe esz­közökhöz nyúlni. A keményebb eszközök egyik formája az, hogy azokat akik a mankafe­­gyelmet súlyosan megsértik a jövőben bíróság elé kell állítani. A felsőbb bíróság /mint ahogy az elvtársak a jan.3-i Szabad Nép-ben olfa8hatték/ Ítéletet hozott két teaktoros ügyében, akiket a zalaeger­szegi megyei bíróság Ítélt el. A legfelsőbb Bíróság a raegyi bíróság Ítéletét súlyosbította, mert megállapította, hogy a vádlottak által többszörösen elkövetett önkényes eltávozás, munkából való igazolatlan távolmaradás a munkafegyelemnek olyan megsértése, ami a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló törvénybe ütköző bűn­tettnek minősül. A bíróság Ítélete ugyanakkor leszögette az is, hogy azokat, akik a munkafegyelmet nem kártevő szándékkal sértik meg, általában nem börtönbüntetéssel, kell sújtani, hanem javitó­­ft nevelő munkára kell Ítélni. A javító nevelő munkát, mely 1 hónaptól 2 évig terjedhet, az elitéit általában régi munkaheéylán io-25 <­­kai csökkentett munkabér mellett végzi. Ha az elitéit a büntetés tartama alatt hanyagul dolgozik, ujabb fegyelmezetlenséget követ el, a javitó-nevelő munka börtönbüntetésre változtatható. A Budapesti Államügyészség, a munkafegyelem súlyos megsértése miatt jan. 9-én négy vádlottat ó litott a budapesti Központi Járásbíróság elé. A négy dolgozó közül az egyik Kelemen István, A Vegyipari ós Gép ós Radiétorgyér segédmunkása 1951 júniuséban önkényesen el­hagyta az 5. számú Autójavító Vállalatot, majd rövid ideig sztaün­­vároaban dolgozott ós onnan novemberben ugyanosak hozzájárulás nél­kül kilépett. November 23 óta dolgozik jelenlegi munkahetén és ezalatt 13 munkanapot igazolatlanul mulasztott. Abiróság Kelemen István 5 hónapi javító nevelő munkára itélta, 25 %-*kal ősökként tett munkabér mellett. Nagy Mihály, ugyancsak a Vegyi és Radiátor­­gyér segédmunkása, nov.2 óta összesen lo napig munkahelyéről igazo­latlanul távol volt. A bíróság Nagy Mihályt 4 hónapi javitó-nevelő munkára Ítélte 2o %-kal osökkentett bár mellett. • Tehát elvtársak: a jövőben azokat, akik a munkafegyelmet súlyosan megszegik és különösenazokat, akik ismételten megszegik a fegyel­met, bíróság elé kell állítani, z első példának megfelelően: .ze­két, akik a munkafegyel m, a tervfegyelem terén súlyos cselekménye­ket követnek el, azokat a bíróság a kapott felhatalmaaás alapján börtönbüntetésre ítéli, a további példákból pedig láthatjuk azt, hogy azokat, akik a munkafegyelem ellen viszonylag kisebb mértkben vétnek, azokat a birősóg javitó-nevelő munkára Ítéli. ____________________________________________ ■ ft_______________________________________■ Y ' < ■ — ■■—

Next

/
Oldalképek
Tartalom