Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.176.a/6)
1950-04-11
y * 7 ■ ■■ - ■ ■■■ ■ «i ~9mm , _____ ..?» ) \ . /7 : " É, „• /- 6 - / SílMitö I. \ Csak a bolsevizmus ellenségei állíthatták, hogy/a töatótí4- lizmus azt jelenti, hogy automatikusan és mindtírtudaTÓá-’’1 ság nélkül kell engedelmeskedni annak, amit felülről elrendelnek. A oentralizmus nemhogy kizárná, de megköveteli, hogy minden pártbizottságnak és szervezetnek autemtmiét biztosítsanak a helyi kérdések önálló megoldásában, amennyiben ezek nem mondanak ellent a Párt határozatainak. ■ .?j' 7 q ■ |i És a helyi pártszervezetek abban a tudatban teljesítik a Párt Központi Bizottságénak határozatait, hogy a Párt legfelsőbb szerve útmutatásaiban és utasításaiban a munkásosztály valamennyi tagjának érdekeiből indul ki, s velük azt megvitatták. | -I A Pért erejét megsokszorozza tehát a centralizmusa, amely azonban elválaszthatatlan a benne érvényesülő demokratizmustól. Mit jelent most már ez a demokratizmus? Azt jelenti, hogy a Párt valamennyi vezetőszervét nem kijelölik, hanem vélasztják és hogy ezek a vezető szervek szoros kapcsolatban \ ró állanak a tömegekkel, ami abban is megnyilvánul, hogy ezek # vezetők szervek Időnként beszámolnak munkájukról pártszervezeteiknek, hogy ezek a vezető szervek leválthatók és visszahívhatók. • I . 7 v 77 Továbbá azt jelenti, hogy a*kommunisták rásztvesznek a pártpolitikai kérdés'ek megvitatásában, a határozatok meghozataléban és gyakorlati megoldáséban ás hogy a felmerülő kérdéseket a pártszervezetekben a bolsevik bírálat éa Önbirélat alapján szabadon vitatják meg, A kommunistáknak valóban minden lehetőségük meg volt és meg van arra, hogy a Sz.K./b/ P,-nak Szervezeti szabályzatéban lefektetett eme jogaikkal élhessenek is. Az a demokratizmus, amelyet a bolsevikek valósítottak meg, mindenkor oselekvő, harcos, céltudatos volt. , ^ A bolsevikok azt tartották, hogy az egyszerű párttagok tevékeny résztvótele a pért kérdéseinek megvitatáséban és eldöntésében a Párt megszilárdulásának zálogát képezi. Leninnek és Sztélinnek ez a vezérelve életük, munkásságuk egész folyamán megnyilvánult és megnyilvánul ma is! Ezt mutatta a Párt 1915^08 konferenciája által elfogadott határozat is. A Párt újjászervezéséről, amely ismét kihangsúlyozta a demokratikus centralizmus elvét, amikor ré mutatott arra, hogy a Párt választott szerveinek megalakításánál osak akkor engedhető meg az eltérés a teljes demokratizmustól, ha áthághatatlan gyakorlati akadályok állanak e demokratizmus útjába! . A oárizmus bukása után 1917-ben a VI.-ik pértkongreszszus uj Szervezeti Szabályzatot fogadott el, amely hangsúlyozta, hogy valamennyi pártszervezetnek a demokratikus oentralizmus elvein kell felépülnie! És ettől az időtől kezdve a Párt következetesen kezdte megvalősitani valamennyi vezető szervnek a választásét és azt, hogy ezek a szervek időnként számoljanak be működésükről pártszervezeteiknek. A pártonbelüll demokráciát a polgárháború befejezése után kezdték széles körben alkalmazni. A Szovjetunióban amikor a Párt és a nép előtt a békés gazdasági építés feladatai > ;
