Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.176.a/6)
1949-07-07
13 millió 500 ezer amerikai család) 11 milliárd dolláréi 'tobbe't adott ^ * ki mint araennyit keresett. Ezek a csal 'dók alaposan eladósodtak. Ugyanakii kor amikor az amerikai gyárosok milliárdoáat keresnek és zsebelnek el a dolgozók kizsákmányolása folytán. Az idén januárban ?oo ezer munkás és munkásnő vesztette kenyerét, februárban további 55o ezer. A hivatalos kimutatások szerint februárban a munkanélküliek száma. 3 millió 2oo ezer volt. Az ameriaki szakszervezetek adatai szerint azonban a tényleges munkanélküliek száma több mint 5 millió. Azonban ha ho^závesszüle, hogy 2 millió 252 ezer olyan dolgozó volt, akiknél feltnntVttékték, hogy van munkahelyük de nem dolgoznak, vagyis hetenkéntáJY.A óráig és majdnem 7 1/2 millió olyan, aki 15-34 órát dolgozik, ®iákor a hivatalosan kimutatott 3 millió 2oo ezer rnunkanélkülin kivül, tQyq'b’b^ \ 2 12 millió amerikai, részben vagy teljesen munka nélkül volt# “•'* még folytatni ezeknek a konkrét adatoknak a felsorolását, azoffiJSn idő hiányában nem folytatom, az Elvtársak megtalálják az Anyag és? Adatszolgáltatás 1949* junius szájában ennek részletes kimutatását. Érthet# I ezek után hogy amerika minden áron külső piacokat akar a maga számár® meghódítani, szépszerivel, de lia másként nem, erőszakhs eszközök igénybevételével. Gokat hallottunk már a különböző országait illetően, közvetlenül hazánkban is, Nálunk is elkezdték az Unra segéllyel, aitíáy » vei a talajt akarták meghódítani maguk számára. Majd később jöttek különösen a hároméves terv megindításának idején külföldi kölcsön feiáján- -• lássál, a Trumann elvvel ás végül a Karshall tervvel. J-948-ban már ta- Iáikóztunk sajtén keresztül az imperjaiisták védekező politikájával, mint < a Nyugati Szövetség, majd később az Észak Atlanti Szerződés kérdésével is. A népi demokratikus országok és igy Magyarország vezetpői is nem azért tanulták meg Lenintől a kapitalizmus imperialista korszakának politikáját, hogy ne láttak volna át félrevezető menővereiken és éppen azért ezt mindég a kellő időben és módon vissza is utasították, Hogy mi volt a céljuk a különböző segítségekkel és tervekkel, azt az elvtársak nagyon jól tudják, válság kikerülése Egyrészről, - másrészt politikai befolyásuk visszaállitása és növelése a Szovjetunió befolyásának csökkentésére. Spjnob nem minden ország állt ellent Amerika megsegítés! tervének. Franciaországban, Olaszországban sikerült bizonyos mértékig/ lábukat megvetni, s befolyásukat biztosítani. Segítettek ők Görögországon, Kínán, s a palesztinai arabokon is, tudjuk azonban mennyire ráfizettek erre a megeegitésra. Az északi államokba is megpróbálták befolyásukat érvényesíteni,' megtiltották ezen államoknak, hogy szerződéseket: kössenek a Szovjetunióval. Világosan látszik, hogy a válság elől akarnak menekülni, áruik elhelyezésékel, a tőkekivitel biztosításával, a Y dolgozó tömegek azonban látják hogy ez az egyes országok iparának tönkretételét d a dolgozók vásárló képtelenségét vonja maga után. Az amerikai imperialistáknak nem fáj. a dolgozók nyomora, saját országukban sem túlságosan, még kevésbbé as általuk leigázott országokban. Pontosban tudják, hogy a nyomor nem minden esetben forradalmosit, sok esetben aljasát és ezen keresztül könnyebben tudják befolyásukat érvényesítő nió A háború után könnyebb volt még as amerikai imperialisták helyzetem mert a háborúban elpusztult országoknak jól jött a segítség, de későbbb természetesen minden ország iparkodott és iparkodik saját magát ellátni. Nem célja egyetlen országnak sem, sem a népnek, deraég a kapitalistáknak sem, hogy as üzemeket, melyeket a romokból felépítettek,^ megbénítsák csak azért mert az amerikai imperialisták érdeke úgy krteúnja, hogy az ő általuk gyártott árukká.!^..árasszák §1 a világ összes piaciait. A Szovjetunió segitségévwl talpraállt- országok ahol a munkásosztály a vezető erő - kemény harcok árán vissza tudta és vissza tudja utasítani az imperializmus befolyásának kísérleteit. Nem igy áll azonban a kapitalista országokban, - bár egyéni érdekeik nékik is úgy kivinké g.ák, hogy gyáraikat maximálisan kihasználva minél több profotot vágjanak zsebre, s hogy mégis miért állottak a kapitalista' országok vezetői és burzsoáziája az amerikai imperializmus szóig 'latiba, ennek magyarázata az, jobban félnek saj It országuk munkásosztályától, mint az amerikai imperialistáktól és igy inkább magalkus znak vele. NéZzük meg elvtársak, hogyan védekeznek a dolgozó osztályok a kizsákmányólo kapitalisták: illetve a világ imperialistáival szemben. . . ___________________________________t._____________________________________________ vg________________, _________________________ /- 4 -- - II.... - ■ ■■ ■ —------• -
