Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.176.a/6)
1949-05-26
/\ « A Jegyzőkönyv, f \ \___^ felvétetett a I/.agyar Tvfcl■ n- v újpesti szervezetében 1949.május 26.-án megtartott üzemi titkári értekezleten. Jelen vannak: Nagy Mária elvtársnő, Szigeti Sándor, Se midt Ernő és Kovács Ferenc elvtársak. , Kovács elvtárs üdvözli a megjelenteket és megnyitja az értekezletet! Napirendi Pont: 1./ Termelési beszámoló: Szigeti elvtárs 2.Szervezési feladatok a választások utána: Schmidt elvtárs 3.Bejelen esek: Kovács elvtárs. Szigeti elvtárs: A Május 15.-i választásokkal a magyar nép döntő győzelmet aratott. Ez a győzelem azért vált lehetségessé, mert aktíváink igen jól tudatosították Pártunk politikáját, azt hogy a Szovjetunió szabadított fel, továbbá a magyar demokrácia 3 év alatt alkotott eredményeit. Ezeket.az eredményeket meg is kell tartnai és tovább kell ' épiteni a szocialista államot. Ha mi azt akarjuk, hogy a magyar nép még gyorsabb ütemben Emelkedjék fel, az kell hogy a termelés még nagyobb ütemben fokozódjék. Ez megszabr"7 ja a mi üzemi pártszervezeteink feladatát. Üzemi párttitká- -roknak a feladáta, hogy arccal a termelés felé forduljanak, k Mi már sokszor mondtuk a párttitkár elvtársaknak, hogy nem szabad közömbösnek lenni a termelési kérdésekkel szemben. Hogyan kell foglalkozni a termelési kérdésekkel: Nem szabad túlzásba esni. Nem szabad annak megtörténni ami már előfordult, hogy a párttitkár különböző termelési kérdésekkel nem foglalkozik, elháritja magától. Általában a tapasztalat azt jöizonyitja, hogy ahol a pártszervezet jól működik, ott a termelés is jó., Mpg.^e],! vizsgálni hogy az üzemben hogyan csökkent az , fordul fiát az elő, hogy a párttitkárs csak politikai'ktraessal ;f)pg^alkozzofú, HA termelési feladatokkal foglalkozunk, még'ilce-Éí/vizsgálnak a kérdéseket. Mi az első léj,és>,§.;*t.|rmeléa k^dÓsével kapfp csolatban. Megkezdődtek a terméléd'i értekezlethez üzemék• ben. Meg kell jegyezni, hogy a dolgozók széles 'tömegeit hé kell vonni ebbe. Másképpen végzik el a munkát azok akik. értik és tudják és résztvesznek a vállalatvezetésében. Ezért is van jelentősége a termelési beszámolónak. Ezzel is elérhetjük azt, hogy a széles tömegek ellenőrzik a vállalatvezető munkáját. Eddig lezajlott értekezleténél azt látjuk, hogy a dolgozók egyre inkább foglalkoznak a munkával. A termelési értekezleteken az ujitások és javaslatok tömege hangzott el. Hogyan történt az értekezlet előkészítése. Milyen feladatokat kell megoldani ott ahol még nem volt megtartva az értekezlet. Idáig az agitátorokat bizták meg, hogy levigyék a dolgozók közé az értekezlet jelentőségét. Az értekezlet szervezésénél több üzemben a helyi pártszervezet nem folyt bele. De voltak olyan szervek is,’ egyes ipari központok, akik nem engedték meg, hogy az álapszervi pártvezetőség is belefolyjon a szervezésbe, ilyen helyeken nem volt jó az értekezlet. A jövőben ezeket az értekezleteket alapA( ■ san meg kell szervezni és ne forduljon az elő, hogy a pártszervezet nem folyik bele az előkáózitésbe. Általában a termelési beszámolók■jól kiértékelték az elmúlt 1/4 év eredményeit. Hiba volt az azonban, hogy sokáig tartott 2-2 1/2 óra hosszat. Általános hibája volt az, hogy felső-, rolták az eredményeket és hibákat, ahol lesz még ilyen beszámoló arra kell venni az irányt, hogy azok kiértékeljék az eredményeket és arra mutassanak rá, hogy I ' t Y i éJ í __________________________ —--------------------------------------—-----------------------------------------)
