Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Apparátusi munkaértekezletek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.176.a/5)
1956-09-21
^ — ' -sm H é \4 V- -77 -;7. '/ 7"'"'7 73' ŰYY' 7':"'7 7] YY?'©'. Y- Y< Y^ j- 9 -Meg kell emliteni - főleg az értelmiség felé - hogy a határozat nem kellő ismeretéből adódik, hogy az értelmiségiek hiányolják, keveslik a feléjük irányuló dolgokat. A dolgozók részéről, mert nem alaposan a határozatból olvashatják ki, hogy túlzásba megyünk feléjük. Ugyanakkor az értelmiség részéről felmerülő további igényeknél azt is látni kell, hogy az u.n. 57-fe előirányzott 6.3 $-os életszínvonal emelkedés nagy része már bérügyi intézkedésekben kimerült a BK.jegyzés esedékes része, benne lesz a kilátásba helyezett nyugdij és egyéb ilyen rendelkezések. Ezt a fokozott várakozást ilyen formában kell leszerelni. Az értelmiségiek egy részének, ahol lég jogosabb volt a probléma megoldása értesültünk, hogy ebben az évben már történtek dolgok. I A pedagógusok óra számát kell megvizsgálni, a legrosszabb körülmények között lévő értelmiségi dolgozok fizetését, amire a SZOT-ot kéri fel a KV. Ez is a második ötéves terv során történik. Az értelmiségieknek pedig meg kell magyarázni, nehogy vérmeB reményeket tápláljon. Régi és uj értelmiség problémája: felmerült amit Spáriyik elvtárs te felvetett, hogy a határozatból eléggé kimaradt az uj értelmiség problémája. Ez a határozat általában az értelmiség problémáját veti fel. A határozatnak nem az volt a célija, hogy az értelmiségnek minden csoportjával külön foglalkozzon. Általában a határozat szelleme az értelmiségiek felé határozza meg munkánk megjavítását. Nagyon helyes, amit az. Izzó csinál, hogy felül vizsgálja az uj értelmiségiek helyzetét. A személyzeti munkát araikor tárgyaltuk titkári értekezleten erről is beszéltünk, hogy nézzék meg a fiatal értelmiségieknek további előmenetelének lehetőségeit és a problémát. Az, hogy a régi és uj értelmiség között van-e vagy nincs különbség? Nyilvánvaló, hogy van különbség. A szaktudásuk egészen más, osztály beállítottságában lett megszervezve és a felkészültség is. Van különbség a gondolkozásban. Itt azt kell látni, hogy nem lehet még agy elkenni azokat a határokat, amik 12 év után is fennállnak hazánkban. Ugyanakkor azt is kell látni, hogy a régi értelmiség ^ is mennyit fejlődött 12 év óta. Ezt mi az utóbbi években nem vettük kellőképpen figyelembe. Ezt csakis úgy lehet, ha mindegyiket egyénenként, munkája alapján fogunk elbirálni. te Még akkor is, ha ezeknek a magatartásában a beszédük sérti a fülünket. Meg kell nézni azt is, hogy mi akadályozta egyeseknél, hogy ő azivvel, lélekkel át adja tudását,segítse a mi munkánkat. Felmerül az is ennél a kérdésnél, hogy nem lehet értelmezni ezt a határozatot egész értelmiség rehabilitási kérdésnek. A funkcionárius értelmiség: valóban éppen a határozat és ismerve a júliusi határozat után kialakult helyzetet különböző szemle, cikkek jelennek meg. Fel lehet használni Nógrádi elvtárs hozzászólását is. Nyilvánvaló az értelmiségiek megbecsülése nem jelentheti a munkások,parasztok háttérbe szorulását. Itt az iskoláztatás problémáját kell felvetni. Nyilvánvaló nem arról van szó, hogy most korlátlan mértékben úgy ahogy akarnak fognak menni egyetemre az értelmiségiek gyerekei, ma még különböző megkülönböztetést kell tenni. A munkás fiatalok hátrányos helyzetben vannak még ma, mint az értelmiségiek. Tárgadalmi elmaradottság a tovább tanulást illetően. Lesz megkülönböztetés, csak azokat a helytelen módszereket, amivel a lehetőséget elzártuk az értelmiségi fiatalok elől, ezek el voltak zárva. Ezt a helytelenséget kell felszámolni. Nyilvánvaló, hogy 1-1 szakra is korlátozva van. Nem lehet ugyanakkor korlátozni a kiváló értelmiségi csemetéknek az egyetemre való juttatását, akik„kiválóak.a tanülósban. De ez nem fogja a munkásosztály vezető szerepet még Sz egyetemeken sem veszélyeztetni. , j ....... ......— ti ----- ■ —............................* 1 — ! _ — _____________________________________________