Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Apparátusi munkaértekezletek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.176.a/5)
1956-09-21
/ ' • ívto J ■•Vv0 V X' ' v 7' 7'7'.: !,■■■;/*• • ■ . a .7 ■ / fa/fajfa ■7; .7.7' 7 ', 7,7'.' 77'7/-'a, a”.:.'];©.;. ; 7 , y . fa /fafaj- 4 - . hogy ennek adják az ingyen beutalót, akinek sok pénze van. Kiderült, hogy ezek a munkások 1.2oo-1.3oo forintot keresnek, az értelmiségi pedig l.o2o-at. Van az értelmiségiek között is egy csomó olyan dolog, ami nem megengedhető. A Dunában pl. nem mennek akkor fürdeni, amikor a munkások fürdenek, az öltözőben felajánlottak szekrényt, de oda nem mennek az értelmiségiek, inkább a W.C.-ben öltöznek, mert nekik külön öltöző kell. A legnagyobb hibát én is abban látom, hogy nem ismerik megfelelően az értelmiségi határozatot. Nagyüzemekben csak a caacsvezetőség ismeri, az alapszerv nem. 1 SzigetIné elvtársnő: Amit Gaai elvtársnő elmondott hozzászólásában, azzal az én egyet értek. Az a baj, hogy nem ismerik a fizikai dolgozók, hogy milyen anyagi megbecsülésben voltak az értelmiségiek nagy része. A másik oldala, ami eléggé kiváltotta a fizikai dolgozókból a határozattal szembeni ellenállást, az az eléggé nagy követelés, ami az értelmiség részéről megnyilvánul. 1 ügy érezték, hogy ők most már fellélegezhetnek. Pl. a munkaidő kérdése. Ne akarjanak ilyen kiváltságokat. Ugyan ilyen Raggal jogtalan követelés volt a szabadságolásnak a kérdése, ami az orvosok részéről felvetődött. Vagy az autó használat kérdése. Egy pár területen még olyan helyen is követeléseket kivánnak felállítani, ahol ők előnyben voltak. Tudjuk, hogy Újpesten jó gár orvosnak van kocsija.A dolgozónak egy év utáni munkája után 12 nap szabadság jár, orvosnak 18 nap. Véleményem szerint maga a határozat is okozta a dolgozók ellenállását ezekkel a jogtalan követelésekkel. Én bennem is van bizonyos kétség. De valahogy ennek a határozatnak elolvasása után felvetődött az emberekben, hogy helyes-e ilyen 18o^fokos fordulat, ami bizonyos fokig lovat ad az értelmiség alá? Én nem mondom azt,hogy ne javítsunk az értelmiség helyzetén. Bizonytalanok az állásfoglalással. Véleményem szerint nemcsak az értelmiségi határozatra vonatkozik ez, hanem több határozatra. Kijönnek a határozatok y akár újságban, bárhol, el tudjuk olvasni, rengeteg probléma van és azok a dolgok, kérdések nincsenek megtárgyalva, megválaszolva. ' a Az értelmiségi határozattal kapcsolatban: csodálkozunk, hogy sBm az alapszervekbenqii sem innen nem tudunk határozott választ adni, mert még magunk sem elég mélyen vitattuk meg, nem volt rögtön olyan alapunk, hogy tényleg szilárdan tudtunk volna kimenni. Eléggé bizonytalanság, labilitás, eléggé nem meggyőző ez a bizonytalan magyarázat a dolgozóknak. Nemcsak ezzel kapcsolatban van ez a dolog, hanem lényegében ott van az osztályharc kérdése. Meg kell mondani, hogy én a héten voltam a főiskolán konzultálni, amikor mi magunk is felvetettük ezt a kérdést és az osztályharc kérdésében nincsen még elfogadott álláspont, legalábbis vita alapján valamennyire kialakított vélemény. Vagy a másik dolog. Itt volt a Szuezi kérdés. A szuezi kérdésre adjon a pártszervezet választ, de mi nem adtunk, hogy hogyan is magyarázzák meg e fontos dol/got. Ebből adódik véleményem szerint az, hogyaz Izzó titkári értekezletén Várkonyi elvtársnő egy személyében maradt hatvannak szemben, aki a határozatot védte. De ugyanilyen probléma a munkáskádereknek a kérdése. Az Izzónak az önállóság megadásával ténylegesen jó szakemberekre van szükség, de visszavitték Zalát, akiről az Izzó Pártbizottsága azt mondta, hogy nem ért vele egyet, mert ugyan olyan jó főkönyvelőt tudtak volna kapni mást. Az igaz, hogy külkereskedelmet lebonyo' . 6 ___________________________
