Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.176.a/3)

1954-10-07

m » u ' \ - 6 -irányításában vitelében szá|fszerü értékelésében. A kon resszusi verseny időszakban forint értékben tudtuk felmérni ast, hegy mit akarunk elérni egyik-másik üzemben. Forint összegben,szároszerüség­ben mutatták meg az üzemek mit akarnak elérni. Azok az intézke­dések, amelyek anya; takarékosságra,létszámra, átszervezés foly­tán előreláthatólag beütemeztek maguknak, nagy összeget tudtak megtakarítani. Ezért egyet értek, hogy perspektívában sürgetőleg nekünk ki kell hangsúlyozni, hogy törekedjünk a számok eredményeire. Ha egy egész üzem,egy egész kerület versenyben van mi az oka,hogy pl. Újpesti viszonylatban hosszú hónapokkal ellentétben az elmúlt hónapban nem teljesítettük a tervet. I Ugyanakkor verseny eredményeink voltak, amelyek összegszerűségben ^ még sem eredményezték azt, hogy ránk rót tervből tudtuk volna adni a népgazdaságnak akár exporttal, amelyek szükségesek voltak a népgazdas g továbbfejlődésében. Én egyet értek az elvtársaknak olyan felvetésével, hogy a versenyt | mindenkor az adott időszaknak megfelelően nemcsak hogy kerületi viszonylatban, hanem üzemi,vállalati,illetve üzemrész szinten kell ^ meghatároznunk. | A MÁVAG-hoz a csatlakozás különböző gondolatokat vetett fel az üzemekben. Nekünk az 5 üzem áruit kiemeltünk országos nagy vonalak­ban és iparágainak megfelelően irányt kell szabnunk a verseny sza­kasznak olyan, kérdésében: pl. textil üzemben a terv le maradás t, stb annak hogyanját teljes egészében a vállalatokra bizzuk, mert a vállalat igazgatója tudja meghatározni,és segitséget a pártbizott­ságoknak és saját szakszervezeti bizalmiaknak kell adni. Ebből a szempontból ogyet értek azokkal a hozzászólásokkal, akik igy határozták meg a verseny célkitűzéseinek mindenkori állását, hogyanját, A másik kérdés textil iparon a verseny, keretén belül a különböző mozgalmak, amelyek verseny kampányok alatt születnek meg. A gyors üzem mozgalom textil iparon belül igen pozitiv, hogy nagyobb bő­vítés nélkül nagyobb üzemek bővítése nélkül a textil ipar ma olyan eredményeket tud hozni, araivdl el tudjuk Íratni a belső szükségle­­r-" tét, exportálni tudunk. Pótló gépeken, végül szövő gépek alig lettek ujabb beszerezve, a gyorsítás a TMK,munka bevezetésével különböző munkák bevezetésével kétszeresére nőt a textil üzemek termelése. Sárközi elvtárs egyik pontja hozzászólásának a műszaki segítség­adás. Különösen vonatkozik ez azokban az üzemekben, ahol tömeg­­gyártás folyik. Textil üzemekben,bőriparban,cipőiparban. A műszaki segités adás egyik legügyesebb és legjobb formája, ösztönzése az, ■mikor műszaki uolgozók sztahanovista szintjének kidolgozása nyo­mán ezeket a szempontokat vesszük figyelembe. De ha a termékek minőségét vesszük tekintetbe, az is egy másik olyan döntő feladat, ami az önköltségben a jobb áru adása a dolgozóknak igen döntő. Ennek a gondolatnak alapján nemcsak c textil üzemek,hanem az ösa­­szes üzemek felé mint vezér fon. lat a verseny szervező munkába lejuttatni az üzemekbe. Az az ösztönző valami, amivel a havi versennyel elértünk, tudják ki a legjobb dolgozó, nem engedi meg azt a luxust, hogy a 3 havi versenyre visszatérjünk. A mennyiségi termelésre való áttérés belül az a hiba, hogy ezt nem találtuk meg önköltség csökkentési vonalon én ugy éczem a sztálini műszak igen alaposan megtette. Elértük vele azt,hogy a magyar iparon belül a sztálin műszak után nem volt olyan lehe­tetlen gondolat, hqgy tervek nem túl teljesítése sem egyéni,sem vállalati szinten, hanem ténylegesen áttörtük azt a frontot, hogy a tervteljesitást csak loo %-ra lehet teljesíteni. Ma kvali­fikáltabb dolgozó kell ahhoz, hogy minőségi vonalon olyan front ________________________________________r _ ,, | — | _ _ - - .1

Next

/
Oldalképek
Tartalom