Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.176.a/3)
1953-01-02
> fi5> fa . • ‘ g 5 — 8 — H.erntarm .elvtágg Javaslat 1. A Duna pártbizottság tevékenységét az oktatással kapcsolatban felül kellene vizsgálni. O.zdi elv tár s A Córnagyár oktatási munkáját megnézték-e Forgács elvtársék? Ilyen ingadozásnak nem lenne szabad történnie. Lenkei elvtárs A s. amok azt mutatják, hogy pártunknak azt a célkitűzését, hogy a XIX.kongresszus ünyagát loo % részvétellel sajátítsák el nem sikerült elérni. Elég nagy a lemaradás. Egészen ugy néz ki a dolog, hogy erőfeszítéseink elégtelenek ahhoz, hogy 'megfelelő mértékben tudjuk mozgositani a tagságot az oktatásba való részvételre. Az elméleti tanács r széfől a XIX.kongresszus anyagának tárgyalása ! alatt megkétszereztük az ügyeletet, hetenként kétszer tartunk ée ugy tartjuk, hogy nem várunk a beérkező kérdésekre, hanem a propagandistákkal foglalkozunk laősorban és bekéretjük a Pártmunkás otthon vezetőjével a propagandistákkal való foglalkozást és igjr igyekszünk javitani munkájukon.Nem vitás, ha a propaganda szemináriumok igy néznek ki látogatottság és elméleti színvonal tekintetében is elkerülhetetlenül visszahat az egész oktatás fejlődésére. Az alapszervezetek nem állnak ehhez a kérdéshez megfelelően. Helyesnek tar> tóm, hogy az oktatási alosztály a propagandisták felkészülsévéel 0 bővebben, szélesebb körben kiván foglalkozni. A prop.szeminárium v zetésben azt hiszem alaposabb v zsgálatot kellene tartani. ÁmíTT"Forgács elvtárs elmondott a megjelenés alacsonyságára vonatkozólag ez a kérdésnek csak az egyik oldala. A propagandisták szemináriumának színvonalának alacsonysága és lazasága hozzájárul ahhoz, hogy nem tudunk egy lépést sem előremenni lényegében a megjelenésre és színvonalra vonatkozólag. Véleményem szerint a megjelenés alacsony százaléka abból .is adódik, hogy nincsen a pártszervezetekben oktatási agitáció. Az oktatásbah való részvétel politikai felvilágositó agitáció ja. el van hanyagolva. A mi pártszervezeteink nem fektetnek gondot arra, hogy a mi tagjainkra olyan irányban foglalkozzanak, hogy mi a kötelessége egy párttagnak. Fő hiba, hogy a pártszervezetek oktatásának a kérdését csak szervezeti, adminisztratív utón akarják megoldani és háttérbe szorítják a politikai munkát. Nem érvényesül az, hogy a pártszervezeteken keresztül az aktivák elsősorban a pártbizalmiak felelősségre vonnák az őcsoport” jukba azokat a párttagokat, akik nem tesznek eleget kötelességüknek. Osak itt-ott történik meg as, hogy valamelyik párttagot csoport értekezleten, vagy taggyűlésen felelősségre vonnának. A tapasztalat azt mutatja, hogy a pártvezetők egyrésze nem mutat példát, nem veszi ki a tanuló félnapjukat. A rend teremtését itt kell kezdeni nálunk, pártbizottságon belül. Az oktatás kérdésével való foglalkozás az ágit.prop.osztályra korlátozódik. A Pá t és tömegszervezetek osztályának egyik alapvető feladata az oktatás biztosítása. A szinvonal fejlődését, a megjelenés növekedését elősegiti, de teljes egészében ezek nem oldják meg a problémát. Az is tennivaló véleményem szerint, hogy a mi Pártszervezeteink felé fölvetjük.a felelősség kérdését a kerületi pártbizottságtól kiindulva. A Párt határozatának nem végrehajtásával kapcsolatban. Egyben ráirányítani a figyelmet a pártszervezeteknek arra, hogy egyik legfőbb feladatuknak tekintsék az oktatási agitáció megjavítását, hogy érvényesüljön a politikai munkában a párttagok fele, hogy miért szükséges tanulni. Szükséges lenne megtenni azt, hogy az ágit.prop.seztály pontosan térképezze fel melyek azok a pártszervezetek, ahol a legsúlyosabb a helyzet és ezeknek a szervezeteknek a titkárait a Párt és tömegszervezetek osztálya hivja fel csoportosan az ágit.prop.titkárokat az agit.prop.osztály és beszéljék át velük, hogy mit kell tenni, hogy az oktatás terén rendet teremtsünk, í \ fi______ _ j . —------------|--| ■■ - • ■ -- IBP mí 1
