Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.176.a/3)

1950-11-04

a legutolsó hónapok alatt a következő képpen alakult: júliust *fn«9$ augusztusban 81$, szeptemberben 81$ tehát a harmadik évnegyedben! a Bammenrt tervteljesitése 84$ volt, a tervszerűségük te^esVNfca még ennél is rosszabb, mert az említett id-ő alatt 56$ {EföttKtui'^ön­ti, hogy pont azok a fontos bányagépek nem készültek el lMŰr^aPálá­rul t volna a széntermelés emeléséhez, Zavart okozott a termelésben az iparban foglalkoztatott faluból be­járó dolgozók rendszertelen bejárása is, amit kerületünkben is ta­pasztalható, hogy többször előfordul, hogy a dolgozók megbetegedés­re való hivatkozással otthon maradnak és otthon a földjükön dolgoz­nom ez idfS alatt. Ez nemcsak azzal a veszéllyel jár, hogy üzemünkben munkaerő kiesés van, hanem ez azt is jelenti, hogy a vidékről bejá­ró dolgozók sem a gyárban nem végzik el rendesen nem a munkájukat, sem a földjüket nem munkálják meg úgy, hogy ott a lehető legjobb íer- 1 mést lehessen elérni* *0 Most van kidolgozás alatt agy olyan rendszabály, amely az ilyen kis­­aebb-nagyobb földdel rendelkező munkásoknak lehetővé teszi, hogy előá nyös áron az államnak eladják, vagy bérbeadják a földjüket, =­rt Beszélt Rákosi elvtárs a munkaverseny kappányszerüségéről is, egy-egy 4 eseményhez, dátumhoz kap-csolva a munkaverseny fellendült, de a dá­tumot elhagyva újra hanyatlásnak indult. Ezt tapasztaltul® eddig a mi kerületünkben is, de most némi javulás észlelhető, mert még a norma­rendezés időszakában a dolgozók hatvan százaléka volt versenyben az előző hónapban pedig 62.8$ jelenleg az össze dolgozók /fizikai, mü­­zsaki értelmiségi/ 71$-a van versenyben. Tudjuk azt, hogy tervgazdaságunk feladatai alapvetően megváltoztak, mert a 3 éves terv sikeres végrehajtásával befejeztük az újjáépítés­nek a munkáját és 5 éves tervünk beindításával ráléptünk a szoci­alizmus építésére. Itt már egészen újak a problémák, az eddigiektől lényegesen eltérő szervezési és termelési feladatok jelentkeznek. Az olyan óriási vál­lalkozások mint a földalatti gyorsvasul, az inotai erőmű, a duna&en­­telei vasmű jelentősége és méretei messze felülmúlják mindazt, amit f~ valaha nálunk a kppitalizmus alkotott. A feladat uj, nem könnyű, de a Szovjetunió támogatásával ezt is megfogjuk oldani. Az imperialis­ták gazdasági fejlődésünkben igyekeznek meggátolni abban, hogy meg­nehezítik a tőkés országokkal való kereskedelmünket, vasfüggönyt amit rólunk terjesztenek az amerikai imperialisták valósítják meg, mert akadályozzak a valünk való kereskedelmet a békés építésünket szolgáló nyersanyagok behozatalát. Be a termelési számok azt mutat­ják, hogy ha vannak is időnként kisebb-nagyobb nehézségeink fejlő­désünket nem tudják megakadályozni. Ezután Rákosi elvtárs rátért a mezőgazdaság ismertetésére, rámuatot hogy ez évi mezőgazdasági termésünk a különböző terményfajtakban nem volt egyforma, A kenéyr gabonából jó iermésünkvdlt, ugyancsak szöllő­­ből és cukorrépából, de azaszály miatt gyengébb volt a termés a tava­lyinál, árpából, zabból, napraforgóból, hüvelyesekből és különösen a burgonyából. Parasztságunk politikai öntudatának fejlődését bizonylt­ja az, hogy az idei terménybegyüjtés és terménybeadás jóval gyorsab­ban teljesített mint máskor. Ez annál nagyobb eredmény, mert az ellen­ség ugyancsak igyekezett dolgozó parasztjainkat a terménybegyüjtés gsa* beszolgáltatásnál befolyásolni. Háborús hisztéria keltésével, arra akarták birni a parasztságot, hogy terményeiket ne szolgáltassák be. | I fa 1 : —* ' r "' 1 2* K tiW w. ..... - ; ^- 8 - 8 m- " * ■" ■ - -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— —-— TM

Next

/
Oldalképek
Tartalom