Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.176.a/3)
1949-10-24
' " " 1111 ' y > ti . te : /. .. j ■ f ; -... . i Jelentés áss egyéni műnk*veraetsyr Ő1, /V Irodalomt X«/ Sztálin$ Bééséd a eztáhánov munkások konfnrenolájánX 2*/ * A nagy fordulat éve X ée XX rész. /a l&náiadteV mue kérdései/ 7 3*/ Anyag Őe Adatszolgáltatás* Mellük ma/a^abbnl lista verseny záezl&ját. Lm .*1——-te ~ a 4./ Rákosi és Kováos elvtárs beszéde as augusztus 31.-1 Ku*i« ‘ választmányi Ülésen, á kapitalista társadalomban a termelés hajtóereje a Srofit. A profitért való versenyzés élet-halál harcot jelent a tőkések ösött, A kapitalista rendszerben "az ember as embernek farkasa" aki alulmarad a versenyben as menthetettlenül pusztulásra van kitéve. A munkásoknak a kapitalista társadalomban n termelés minden flllérmyi emelése rabláncuknak ezoressabbra fűzését, a kizsákmányolás fokozását . éhséget, munkanélküliséget, háborút és pusztulást JeÓ lent. Éppen ezért a tőkések büntetésekkel, elboosájtással, vagy megrósztegetéssel Igyekeznek a dolgozókat a termelés emelésére rábírni, te A ssooialiata társadalomban a termelést az emberek szűké ségletei irányítják* A termelés emelése egyénileg Is érdeke valamennyi rt teolgozórak, hiszen ae üzemek haszna a dolgozók államát erősíti Egyénileg érdekelve vannak a dolgozók azért is, mert hiszen bérüket teljesítményük arányában kapják ée a szocialista társadalom megbecsüli és támogatja a munka hőseit, azokat, akik élenjárnak a Munkálati. Azónában ahhoz, hogy a kapitalizmust véglegesen legyőzzük, mint Sztálin elvtárs mondotta,a munkát* munka termelékenységét magassabb szintre kell emelni, mint.a'kapitalista rendszernek* Sz oeak olyan módon lehetséges, hogy á mnko termelékenységnek ujabb még eddig rejtett, fel nem tárt,forrásait tarjuk/fel• Erre legalk&imassabb a szocialista munkaverzenyrmódszere. A szocialista muaksverseny alapja a dolgozók széles rétegeinek kezdeményező alkotó, tevékeKrtségének a feltárása, melyet, mint Sztálin elvtára mondotta, a szocialista bíráltat 6ü önblrál&t módszerének a kitérjásztésével érünk el. Egészen máskép dolé gozik az a munkás aki állandóan , elősorban saját m-iga látja, hogy miucen termelési feladatok állnak elOtte és mit valósított eddig meg, ott van előtte a többi, a termelécben élenjáró dolgozóknak a példája, kik meg is bírálják az ő munkáját, mint az akikosak lélek nélkül colgo sík, anélkül, hogy bárki is figyelmeztetné az erodéuyekrv, vagy arra, hogy hogyant tudja 6 a termelését még tökéletesebbé tenni, A szociális tű munkaverseny lényege tehát ae, hogy ae eddigi léloknélküli, gépies termelési módot felváltsa a rendszeres bírálat és önbirálat a termelésben, amely hatalmas uj, eddig még fel nem tárt erőforrásokat szabadit fel és állít az alkotó munka szolgálatába. Vizsgáljuk meg milyen eredményeket értünk el eddig nálunk aezooiallsta munkaverseny megszervezése terén, A verseny mozgalom nálunk osak ae államosítás után vehetett lendületet, amikor a harc a polgári demokrácia és a népi demokrácia erői között eldőlt, amlkof a i munkásosztály kivetette sorai közül az áruló, egységbontó jobboldali szociáldemokratákat, teljes erejével hozzáláthatott a szocializmus értpltésének a munkájához. Kezdetben a verseny osak egyse üzemek, majd egyes műhelyek között folyt. A verseny kiértékelése még nem volt pontos ós rendszeres. Okulva a Szovjetunió gazdag tapasztalataiból,a versenynek nálunk lo ujabb és ujabb formái születtek meg. így kifJelődött a brigádmozgalom, a munkamódszerétadás, az üzemek közötti pároeverseny etb. Mindezek a módszerek hatalmas mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a 3 éves terv előttünk álló feladatait sikeressen megvalósíthassuk és az jóval a kitűzött határidő előtt befejezhetjük. Itt nálunk is Bjpeztften ezek a versenymozgalmak általánossaa elterjedtek, a legjobb brigádokat, újítókat, élmunkásokat az egész üzemben népszerűsítették, ezek 1 _ Z0 . I 0 71; Yy _/r : ■ ' "? -----\ I -------------------------------------
