Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.176.a/1)
1954-03-28
1 • -3- ^ fi/fii '■ ra f/í ;-.i f * gozzáezóláaok. f ’ •» ' fiv i Ia.toneX_glvtffrg: Kedves Elvtársak 1 A pórt hatalmas ere forrása a tömegekkel való ■ * . állandó kapcsolata. A tömegek közt végzett kommunista politikai münka szélesíti a dolgozók látókörét, fokozza tájékozottságukat, megérteti vei lük a párt politikáját és annak követésére mozgósítja őket. Ismeretes, hogy a felszabadulás után a párt szava, a kommunista agitátorok nevel emunké, ja ébresztette fel a nemzetet a háború borzalmai okozta áléit Ságéból, s adott uj lendületet, életkedvet népünknek. E harcokba vált szállóigévé, hogy a "kommunisták szavára építeni lehet, mint a kősziklára" Éppen ezért érthetetlen előttem, hogy az elmúlt Időben,éppen a kerületi pártbizottságon rámutattam'konkrétan komoly hibákra, . melyek különösen a bürokratizmusra jellemzők, de tapassz találtam ' szerint azóta igen kevés, sót mondhatnám semm sem történt.Kérdezem* miért vannak ezek az aktíva értekezl et ek ,ha a párt aktivén elhangzottakat tudomásul sem veszik és az ott elhangzott javaslatokat nem hajtják végre. A kommunista pártnak jellemzője te és abban különbözik a többi párttól, hogy lehetőséget ad a dolfozóknak véleményük nyilvánítására, kritikára és önkritikára, ra. e persze azokat végre is kell hajtani. Sz nálunk sajnos még k ismeretlen, de én remélem, hogy az uj vezetőség a következő aktiva értekezletéig mindezen hibákat ki fogják küszöbölni és meg fogják valósítani a dolgozók hasznos és jó meglátásaikat, A Központi Statisztikai hivatal nyilvánosságra hozta jelentését az 1953.évi népgazdasági terv teljesít eér öl. Mit mutatnak a tervteljesités számai? Azt, hogy a julius 4,-i kormán,yprogramm uj gazdasági céljai ketté osztották és lényegében az első és második fél év termelési adatai között a gazdaságpolitikában ' bekövetkezett fordulattal komoly változások következtek be. De mennyivel komolyabb változások következtek volna be a kor,ha az üzemek vezetői többönállóságot vittek volna bele munkájukba. Mert köztudomású az, hogy minden vezetés alapja az Önállóság, aminek a mi üzemeink vezetésében nyoma sincs. Ha itt velaki ■/te önállóan akar dolgozni, akkor ezer fék jelenik meg és számtalanszor üti a fejét a falba, Nálunk nincseu megadva az igazgatónak te- • ée a vezetőknek a lehetőség, hogy önállóan dolgozzon és önállóan gazdálkodhasson. Persze ez nem azt jelenti, hogy a vezetőket nejn kell ellenőrizni, mert ellenőrizni igenis kell, de itt nálunk az ellenőrzés főként abból áll, hogy a legkisebb dolgokban - amit a 8ZU-ban egy mesternek joga van elintézni - az igazgatónak nincs joga intézkedni a minisztérium nélkül. A sok hiba közül pl. a bürokratizmusnak egy konkrét példáját és a mi a ml gyárunkban egy speciális helyzet.' A gépbeállitóknak naponta fél órával üzemkezdés előtt be kell jönni azért, hogy mikor a dolgozó bejön, a gépen minden rendben legyen, a gáz be legyen állítva, a gép elő legyen melegítve, mert köztudomású, hogy mi üveggel dolgozunk, ha már most a gépbeállitó nem jön be egy fél órával előbb oz egész napi munka eelejtjére kihat. Kát. hónap alatt sikerült ezt nekem a mini ztáriamban kiverekedni,bár a SZU-ban ilyen kérdéssel nem az igazgató, hanem a művezető foglalkozik. Hazaérkezésem után meglepődve tapasztalom, hogy mig én el voltam utazva, ezt a kiverekedett fél órát megvonták és egyelőre nem is akarják megadni. A minisztérium tekintélye alátámasztására a Minisztertanácsi rendeletre hivatkozik,- őajnos n lünk Magyarországon úgy van, hogy minden Minisztertanácsi rendeletet kopirozni akar ok, ami helyes is volna, de a minisztérium az indigót mindig ellenkezőleg teszi be ée mire a vállalatokhoz lejön a rendelet, addigra rá sem lehet ismerni, a minisztertanácsi rendeletre. így kényszerítik az igazgatót arra, hoga a rendeletet | —7 " ...... L_________________________________ t_
