XXXV.16.c.1957 / 7. Beloiannisz Híradástechnikai Gyár MSZMP Bizottsága. 1957.08.14. Jelentés az októberi "ellenforradalmi" eseményekről
. w- 2 1 i Rdplao szerkesztő és terjesztő brigád. - A kialakult vitákban mindjobban hallatták szavukat a kommunisták. A teljes nyílt fiöontra lépést nagymértékben elősegítette a karhatalom megjelenése és további jelenléte. Ebben az időszakban a feladat gyáron belül legfőbb ellenség, a munkástanács ellen irányult. Leleplezni és feltárni az tömegek előtt a hazaáruló népellenséget, ssocióldemagégiát. /Bérek, ingyenes juttatások, e.ö. megszüntetése, szervezkedés, nép vagyonával való visszaélés, lopások, stb. / A párt és tömegek közötti ..apcsolat első megnyilvánulása károsán elvtárs februári gyűlése volt, A párt számára ez a gyűlés a nyilt harc kezdetét is jelentette. A Pártszervezetünk későbbi eredményeit is annak köszönheti, hogy o felmerült elvi politikai, gazdasági kérdések nyíltan és őszintén tárta a tömegek ólé. Ezzel napról-napra növelte a párttagok és szimpatizánsok számát. Jelentős volt, hoijy a Pártszervezet a M.T.-al való viszonyát nyíltan, őszintén a tömegek elé tárta, A dolgozók becsületesebb része előtt ez szimpatikus volt, egyettértettek vele. így konszolidálódott a pártonbelüli helyzet. A tömegek egyrészét si- került a MT, befolyása alól leválasztani, semlegesíteni, egy kisebb részét pedig teljesen magunk mellé állítani. Nagy segítséget jelentett a megafonon való tájékoztatás, csoportos beszélgetés. A második karosán elvtárs. beszéd, - Befolyásunk nagyban emelkedett a dolgozó fizikai munkások körében sokkal, kevésbé, szinte semmit az értelmiség soraiban. A P.5* ezért felkérte karosán elvtársat újabb beszéd megtartására. A beszéd hatása: a fizikai dolgozóknak tetszet, az értelmiség nagyrészét érdekelte, az értelmiségben keltett érzés félelmet árult el. Foglalkozott az értelmiség jelentőségével, felelőségével múltbeli és általunk elvárt magatartásával, valamint a ÜT. bírálatával és felhívta a figyelmet annak beszámoltatására» Valamint egyéb politikai és gazdasági problémákkal • A második beszéd elősegítette a párttagság létszámának és pártonhivüli szimpatizánsok táborának növekedését. Ez a beszéd már mozgósította elsősorban a párt tagságot, hiszen nemkisebb' dologról volt szó, mint a ki, létéről, vagy nemlétéről. Ebből következett, hogy a pártnak a tömegek felé kellett fordulni a kérdések megmagyarázására. A Párt a rendelkezésére álló adatokból klsgyüléseken, csoportos beszélgetéseken, faliújságon, röplapokon rajzokkal magyarázta meg és leplezte le a ÜT. tevékenységét, A tömegek ily arányú felvilágosításé előzte meg és tette eredményessé az április végén tartott munkás gyűlést. Ahol • a ÜT. végleges, dolgozók által való leszavazást kaptuk ereozényül. Ezen a gyűlésen nem csak a kommunisták vettek részt, hanem a túlnyomóan pártönkivüliek is, hisz kb. 300 párttag és 900-1000 pártonkivüli veit jelen. Ettől az időszaktól mondhatjuk el, hogy a párt ereje napról-napra növekedőben van a türne^- bef oly ásáv.il egy etemben. A párt teljes erejét lekötötte a ÜT. felszámolásáért vívott harc. Ebből adódóan több hibát követett el. 1. / Nem foglalkozott megfelelően a termelés kérdéséivel. 2. / Nem foglalkozott a dolgozók egyéni problémáival. 3. / Elhanyagolta befolyásának kiterjesztését a tömegszervezetek ■ által. /KIJZ, ósalíczervezet; ÜÖHOSZ, stb. / 4. / A gyűlés után megelégedettség lett úrrá a párt agitációs munkájában és a Ü.T, kérdésében a győzelem adta lendületet, lehetőségeket nem ha ziláltuk ki. * j
