XXXV.16.c.1957 / 2. Albertfalvi Cérnázógyár MSZMP Bizottsága. 1957.02.08. Jegyzőkönyv a munkástanács és a szakszervezet közös üléséről
KöniR Antal: Beszámolajában ismerteti, hogy a munkástanács is mindent elkövet annak érdekében, hogy a termelőmunka zökkenőmentes legyen. Nem ért Kóródi elvtárssal egyet abban, hogy a magyar nép a régi rendszer visszaállítását akarta. Az októberi események kitörését az elkeseredés váltotta ki és azt az elnevezést, hogy ellenforadalmárok a magyar ifjúság nem érdemli meg. Vállalaton belül még mindig nincs meg a teljes nyugalom a dolgozok között, teljes nyugalom csak akkor lesz, ha a múlt hibáit korrigálják és több bizalmat adnak a dolgozóknak. Ha ez megtörténik biztos abban, hoay a dolgozók a párt mellé állnak és segiteni fogják . A munkás- . tanács is mindent elkövet, hogy üzemen belül teljes legyen az egyetértés. König László: Nagyon nehéz helyzet elé állították akkor, amikor azt kívánták a''szakszervezettől, hogy a régi rendszer alapján végezze munkáját. A szakszervezet teljesen egy külön allo szerv, mivel az egy_tömeg- szervezet, amely magába foglalja úgy a párt, mint a pártonkivuli dol- A gozókat. Az első szakszervezeti gyűlést ennek a szellemében vezette le W és Ígéretet tett a.dolgozóknak , hogy a múlt hibáinak kiküsz bélésével, mindentől függetlenül dolgoznak a szebb és jobb jövőért. A szakszervezeti tagok továbbra is rendesen fizetik tagdijukat, Kilépés nem történt. A szakszervezet X. Kongresszusán ismertették, hogy a szakszervezet nem loliöt függőt 1.611 a kormánytól ss parttól* nőm noznotik öl 3, torjnolést* hanem segiteni kell,illetve segítséget kell nyujtaniok. A dolgozok tudomására jutott és kijelentették, hogy nem fizetnek tagsági dijat és kilépnek a szakszervezetből ha ez a dóig igy áll. Összehívta a szakszervezeti bizalmiakat és kikérte véleményüket és azt a határozatot hozták, hogy a vállalatot mindenben segítik, áe az együttműködést nem vállalják, mert céljuk a dolgozók érdekeinek képviselje. Hozzászólók: _ . . ... Soltész Sándor!—Korő'dT et. beszámolójában sok olyan tényezőre mulatott rá, ami valóban nem helyes, de kevesbe emelte kisazt,2ihogy hogyan _ lehetne azon segiteni. A z utóbbi időkben azt tapasztalta, hogy az MDP-nek az volt a célja, hosv a ió kommunista elvtarsakat a partból kizárja. gQ]au2Ók éppen ezért idegenkednek az MSZMP—be belepni, mivel ugyan azok a vezetők vannak bent, mint a múltban az MDP-be és akik a • ulyos hibákat elkövették. Nem lehet közömbös az sem, hogy a munkastanac s ne érezze a párt politikai jelentőségét, mivel a gazdasági tényezőket nem lehet elválasztani a politikai tényezőktől. Kádár et. beszélt arról, ha nem lett volna októberi forradalom a munkástanács akkor is létre jött volna, tehát a munkástanácsot maga a munkásosztály hofcta létre, hogy biztosítsa magának a hatalmat. ^ . A kormány egyes munkástanács tagokkal igazságtalanul járt el, jogtalanul leböríánözte. _ ^ , . . , A munká.stanács együtt kivan dolgozni a szakszervoze fctel es parttal^ de úgy, hogy egészséges legyen, személyi felreertéseken kívül. Kovács Józsefné: Korodiet. kihangsúlyozta, hogy a kollektív munka a forradalmi események után megbomlott. Vleménye szerint ez nem all fenn, mert a dolgozók most is éppen úgy összedolgoznak mint a múltban és tervüket is teljesitik. Gvörav Józsefné: Alátámasztja Kovács Jné hozzászólása t és kiegésziri a azzal, 'hogy' a "dolgozók nagyon meg vannak elégedve a fizetésükkel is. 3 * •- 2 -
