Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi (1950-ig Budafoki, Budatétényi, Nagytétényi) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.161.a/3)
1955-02-24
^ --- — - * * y ^ I I A szemináriumok színvonala alap, közép és felsőfokon igen nagy élt olódás t nut at„ A felsőfokú azt mutatják, hogy a hallgatók az anjrag tanulmányozása alapján a termelés, a tormolékonység, az önköltségcsökkontés fogalmát, a termelés, a törmelékeqyscg emelésének, az önköltség csökkentésének tényezőjét ismerik, s ennek mogfeleiden élénk viták bontakoztak ki, do túl általánosságban, erre jellemző pl. a Tapolcai elvtárs konferenciája a Metállóchémiában. Som a propagandisták, sen a hallgatók részéről non volt mog az a törekvés, hogy ezt az anyagot az üzem jellegének megfelelően tárgyalják. Jellemző, hogy a Motallóché" ia felsőfokú konferenciáján nem azon indult vita, hogy az üzemben a termelékenységet hogyan lehet omolni, vagy az önköltséget csökkenteni, hanem azon, hogy ki a felelős a mezőgazdasági gépek gvenge minőségéért, az értelmiség, vagy a munkások. Es tipi— ^ 1cus példája az elvont vitának. A középfokú szemináriumok hallgatói is többségükben készülnek a foglalkozásokra. Ebből következik az, hogy a középfokú szemináriumok szinvenala a fejlődés ellenére nem felel mog a követélményoknak. Sok hallgatónál tapasztalható, hogy a középfokú szonináriunok propagandistái vitákat a foglalkozáskon nőm tudnak olinditani. Bár voltak olyan jelenségek ogyo3 szemináriumokon, hogy vita indult a tormolés, tornolékoiység, önköltségcsökkentés ogyos kérdéseiről, ezt igyekeztek kc/zolobb vinni az üzem életéhez, mint folsöfokcn, azonban est non lehet kerületi viszonylatban általánosítani, Mog kell itt jegyeznünk, hogy űzőkről a kérdésekről folyó viták is úgy néztek ki, hogy a hallgatók szűk szavakban mondták ol vélonényükot, a nagyobb összefüggések, az elvi kérdései, tisztázása nélkül. / pl. a Kertészeti Kutató Intézet, Hárosi Falomozmüvek/ Alapfokon az anyag fonti kérdéseivel kapcsolatban már az a jellemző, hogy a hallgatók inkább a saját terül kökről - .„őrleti példákkal kapcsolódtok a vitákba. Ezek a viták elméletileg nem voltak megalapozva felkészülésük hiányában. Ebből következik az, hogy annak ö hogy az alapfokú tóotó r/riv.nck is fejlődést mutatnak, élénkébe >v, gördülékeny ebbek a szemináriumok, do színvonala még mindig igon alacsony. /Pl. Metellóchémia, Gyufagyár, Koszler elvtársnő szemináriuma./ Az anyag feldolgozásának eredménye, hogy a hallgatók közelebb kerültek a kongresszus és a KV. idevonatkozó határozataihoz, a legfontosabb kérdéseket megismerték, ezt a saját munkájukhoz mindjobban felhasználják, elsősorban az agitáciéhoz. Például a Nőiruhagyárban a szorinárlinok hallgatói konkrét példával bizonyították, hogy mit jelent az, ha a szalagból ogy fé igazolatlanul hiányzik, ezzel hány kabát csili ki a termelésből. Vagy a Zománcgyárban arról beszéltek, hogy a zománcnitholybon hogyan lehetne az önköltséget csökkenteni, a türme.lékonysógot omolni. Vagy a^Gumigyárban arról beszéltek, hogy a visszanyert benzin hatásfokát kétszeresre lehetne omolni. •/ • Kb
