Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi (1950-ig Budafoki, Budatétényi, Nagytétényi) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.161.a/1)

1951-01-14

"*• ,p " *-■ 1 1 !■ i ........................................ \--------------------­I mnmt-Mtrnm * * s - | _ 1 _ 1 A .XXII. jierülfrii P.B.titkár beszámolója. í \ Kedves Elvtúrsak ! Pártunk Központi Vezetőségi ülésén hozott határozatok mindig irányt adnák pártszerve he teink mmkáj.ám így P Irtunk I..7.-ik 1950. ok­tóber 27-éri tartott ülésén a K.V. a Politikai Bizottság javas lat ura. elhatározta Pártunk Országos Kongresszus ' „ öuszeilivását 1951. feb­ruár 24-re. Pártunk mindegyik kongresszusa óriási eseményt jelent úgy Partunk, mint az egész dolgozó magyar nép életében. A Kongresszus Partunk, az ország"vezető Pártjának a legfelsőbb vezető szerve, Pártunk Szer­­. Szabályzata igy szabja meg a Kongresszus feladatát. A Ko - resszus meghallgat ja és elbírálja a K.V. beszámolóját, jóváhagyja., vagy módosítja a Part ■ programraját és szervezeti szabályzatát.­^ Kidolgoz ;a a Párt politika, taktikai Is szervezeti irányvonalat. ' Meghatározza a K.V. és a Központi Ellenőrző 'Bizottság tagjainak sza­mát és a szerveket demokratikusan megválasztja. A Kongresszus döntés sei irányt szabnak a Párt egész politikájának és hosszulidőre előre megmutatják az utat, amelyen a Párt vezeti az ország egész dolgozó népét. Pártunknak ezt megelőzőleg is voltak Kongresszusai.- Az első kongresa­­s-zus az úgynevezett újjászervező kongresszus Becsben volt 1925-ben, mintegy 4o-5ó Magyarországról és az emigrációból összehívott elvtárs vett részt ezen. Nehéz feladatra vállalkoztak, szervezetileg kiépí­teni az 1919 óta csbkne : szétszórt, sejtekben öködő illegális Pf r­­töt. A Kongresszus harcos r élenjáró, dolgozói'- tömeg ex köze beépült kommunista:; pártot akart létrehozni. ; Ez a muriba az ak or illegálisan Magyarországon .tartózkodó Rákosi j lélvt irs szervező rrunkájáiiak volt köszönhető. De az uj vezetőség nem sokáig tudott dolgozni, mert Rákosi elvtárssal az élen a Kongresszus. te"> után nem sokkal a "horthy pribékek letartóztatták. De a Párt megmaradt és Rákosi elvtárs még a börtönből is erőt és biztatást adott a Párt további építésére.­■ • j pártunk II. Kongresszusa Moszkva közelében egy kis faluban 193o. ele­jén folyt le. összesen 25-30 küldött vett részt ás képviselte azt a néhány száz párt bogot, akik a kommunista illegális mozgalomban reszt­vettek. Kevés, de ö ' bél . az Id ben vö’lt, amikor 1929-.es világválság, amely erősen súly to ti 3 í .agyar­ország mezőgazdas Igát .és iparát.- A gazdasági v^l ág okozta politikai válság leleplezésére a Bethlenéi' újra féktelen terror eszközéhez nyúltak a munkás1 lozgalou xal szerűben. -Ebben aa időben volt az 193o .szeptember.. 1-i szociáldemokraták által rendezett tüntető séta, amelyen ioo ezres tömeg vett részt, a kommu­nisták vezetése alatt nagyarányú törne, "irccá fejlődött, ahol barr!kó­dot építettek, autókat gyújtottak fel és villamosok- t borítottak fel. Ebben az időben vált népszerűvé Pártunk jelszava "Munkát,kenyeret.u Pártunk III. Kongresszusa la4- • szeptemberébe:! volt,, amely már egészen ' körülmény ek között ült össze, mint az első kettő. . mr,exuor gien voltunk maroknyi üldözött csapat, melynek legb.eliatoob xanra.csfcpzasai­­ról is legfeljebb néhány száz ember szerezhetett csal fcudómásj*~n$p a kormányzásban, államhatalomban reszes, hatalmas, legalxo iái • / 9 Í ,/tr; &'9á * J , - m — - — — - --■— ■ _ . . --------——------------------- - ——-------—---------------------------------------------------------------------------------——-----—-------■—-----------I—

Next

/
Oldalképek
Tartalom