Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XX. Kerületi (1950-ig Pestszenterzsébeti, Soroksári) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.160.a/5)
1954-07-14
te- 12 - / 0 | ’ • • / ywfif í- \ 1 ( .. -/ „a, \ olyan, helyekről, ahol a dolgozókkal való t<■ rj. a kai való foglalkozás , javaslataik* al való toroTite/'vaTa.hovy úgy néz ki, hogy; a termelés as első és azzal kell foglalkozni, "nem érek rá foglalkozni a maga bajával” • Persze ilyen körülmények között nyilván, ho-y a dől ozók elmennek és elmentek eddig 'is törvényes szankciók és törvénytelen szűkei ók nélkül is. A lényege az Jszdolonk az, ho.y bár, van iazság abban, hogy vannak olyan jelenségek is az egész népgazdaságban, melyek nem er,:edbetők meg, de véleményem szerint egyrészt nem a kormányporgramm szellemében, de még a kongresszus határozatainak szellemében sem cselekszik az a gazdasági, va-.y politikai vez-tő, aki úgy kivánja ma a. munka erő hely z a tét „ uldani, ho y "állítsuk • vissza a. dolgozókkal szemben azokat a rendőri büntető eljárásokat, melyek voltak" és hozzá kell tenni, hogy nem oldották meg a problémákat, mert akkor sem a mi gondunk volt és ezt szeretném -aláhúzni, ho y nem a gazdasági és politikai vezető gondja lesz kevesebb, hanem a felelőséget '.átlehet hárítani az ügyészségre azzal, hogy az ügyészség még nem rá tárgyalt;: az ügyét. Tehát a gond nem lesz kevesebb, hanem kevesebb lesz a felelősége annak a gazdasági, va y politikai vezetőnek, ha büntető szankciók lesznek. Nézzék csak meg a maguk területén ezt a kérdést és nyugodtan mondhatom, hogy én öt éve, felülről és alulról ismerem ezeket a problémákat és talán még olyan területről ismerem a problémákat, melyekről á g aidasági és politikai vezetők kevésbbé ismerik, tekintve, hogy. a kerületben lényegében telepitett üzemekről van szó, olyan óriási előnnyel rendelkező üzemelőről, mel.el versenyezni az építőipar sokezer oknál fogva nem tud. Sajátosságánál fogva. Ebben az iparágban sokkal nehezebb a gazdasági vezetők helyzete, mint a telepített iparban és mégis meg kell mondani, hogy a gazdasági vezetőink nem ragaszkodnak a rendőri, büntető szankciókhoz és még ahhoz aa ragaszkodnak - és ahol ragaszkodnak helytelenül ragaszkodnak,-hogy pénzzel mindent meglehet oldani, és ha valaki kevssíi a keresetét, feltétlenül úgy lehet segiteni neki, hogy többet fizetünk. Elvtársak, a magyar népgazdaság, a nemzeti vagyon, az lényegében nem magától jön létre. Az emberek, a magyar dolgozó nép termeli mindazokat, amiből többet, vagy kevesebbet lehet adni. Én azt, hogy sok pénzt adjunk egy-regy dolgozónak és kevesebb árut kapjunk érbe, azt hiszem senki sem akarja* Ezt a helyzetet nagyjából és egészéből mindenki ismeri, ho y hová vezet. Lényegében tehát pénzzel mindent, és igy a munkafegyelmet sem lehet helyreállítani és nem is volna helyes’. Egy példát lenne szabad ezzel kapcsolatban elmondanom. Nálunk az egyik gazdasági vezető úgy próbálta megtartani a jó munkaerőt, s nem is egyet, kb. 3o*-at, akiknek a keresete nem ia v olt e gesaen rossz 14oo-16oo frt., de valahogy mégis valaki álval többet ígértek nekik és úgy próbálta agaao.asági vezető megoldani a helyzetet, hogx ezek jó dolgozók adjunk nekik 6 ezer frt jutalmat. Meg is beszélte ezeknek a művezetőjével est s jutalmazást, amit végre is hajtottak. A dolgozó megköszönte a pénzt addig nyugodtan dolgozott a munkahelyén mig kézbe nem kapta, 3 utána a pénzzel a kezében már nem jelent meg a munkahelyén. De ilyen példa máshonnan is szerezhető * Én azt hiszem, hogy a mi gazdasági és pártszervez8ti vezetőink számára ez az eljárás nem helyes, nem helyes egyrészt azért, mert ellenkezik a párt Központi Vezetőségének juniu/3 , .. . IA. — -. _ - — - —■ ...... — . . — - - - „— - . - . -— _ . —. ■—-----------——■— ------' * 1 * ' 9 " ^ -^9 - ^
