Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XX. Kerületi (1950-ig Pestszenterzsébeti, Soroksári) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.160.a/4)
1952-06-13 / körzeti
r- —---------------------- « if -V- ^ ^ ^ ' ‘ ' I » T r■ 1 rcir Dolgozok Partja XJ .kér. Szervezet e T i t k á r e 4 g. Budcr eü ,l.r~2. juniu s 14. J e g v ? ö k ö n y v. . Felvé tetett a Magyar DolgozikTlrtja X: .kerületi Szervezetiben 1952 junius 15-án a körzeti titkár elvtársak részire tartaná/ titkári értekezleten. Jelen vannak: A körzeti titkár elvtársak. Napirendi pont: 1,/Begyüjtéssel kapcsolatos feladatok I smertéti: Andics elvtársnő 2./Taggyűlés szinvonala, tag és tj. felvétel kiértékelése. I smert éti: Zsérczi elvtárs Zsérczi elv társ.: fe A párt taggyűlésen vitassuk meg az egész tagság és pártunk politikáját. A taggyűlés az a hely ahol elsősorban van alkalom a pártszerű bírálat és önbírálat gyakorlása. A taggyűlések politikai és szervezeti szinvonala különösen az 1950-51 évi vezetőség újraválasztás óta van javulás. Ez megmutatkozik abban, hogy van egy olyan mag párttagságunkban mely rendszeres en r^sztvesz a fütyüléseken é 30 z eken felvetik a niu Ilkájukban tapasztalt hiányossá-okát és ezen keresztül támogatják a vezetőség munkáját. Ugyanakkor segítik a párt előtt állő feladatok megoldását. Ezek után foglalkozni fogunk, milyennek kell lenni a párt taggyűlés cinknek és ezzel kapcsolatban mik a heTyes, vagy helytelen tapasztalatok. Mint tudjuk a pártgyűli3 a párt alapszervének legfőbb szerve. A pártgyülés a folyó munkák vezetésere megválasztja a vezetőséget, vagy a pártszervezet titkárát meghallgatja működéséről szőlő jelenti sokét.''A párt politika gyakorlati kérdésének a taggyűléseken való szabad és tevékeny megvitatása a kommuni üáknak a pártoríbelüli demokráciának elvitathatatlan joga. A párt taggyűléseden a kommunisták bármel’dk pártmunkást megbírálhatják felvethetik saját javaslataikat. Igen fontos kérdés, hogy a taggyűléseinken a tagsággal megvitassák az G' pivtársak a "Párt és Kormány határozatokét, hogy ezen kereiZtül mozgósítsuk a kommuni -ta elvtársakat a' f< ladatok végrehajtására. A párttag^léseknek, mint a kommunista nevelésnek jelentősége nagymértékben átül ügy, hogy müven kérdéseket á Ili tónak megvitatásra az elvtársak a trfegvülég el/'tt. Ennél a kérdésnél alapvető, hogy milyen i. sm-rjék az “Ívtársak a területüket. Szoroske.ncadatot .túrtsanok fenn az elvtáraak>91. Ezért lényeg«3, hovv- a vezetőségi tagokkal aktívákkal megtárgyalják a napirendi non toka t. Példának lobét felhozni a Il/b körzetünket ahol es * Ívtársak a v^zeüs' :i tagokkal is a pártcsoportbi zalmiakksl a taggyűlése előtt megvi tassak .a napirendi pontokat. Ugyanakkor a pártszervezet elnöke ellenőrzi, hogy a napirendek a mozgósítással egybekötve, hogy mennek ki a “áritayokik.Azonban meg kell jegyezni, hogy az ellenérzés területén folytatott munkát tovább kell szélesíteni és a pártvezetőség kollektív munkádévá kell fejleszteni. A napirendekkel kapcsolatban feltétlenül arra vegyik az elvtársak az irányt,' hogy azok visszatükrözzék a párt kollektíva munkáját. Vagyis azt, ami a pártszervezetet a legjobban foglalkoztatja. Azonban az alap szervezeteink nem elégedhetnek meg azzal, hogy kizárólag, a pártszervezetük éleiével kapcsolatos problémákat vitassák meg, mivel ez a lap szervnek nemcsak a Kelvi él/ti tét kell, hogv visszatükrözze, hanem ez egi-sz párt' érdekeit kell "szemeiéit tartaná .Hogy az alapszervezötek is ,a kommuni dák ti szühsn legyen “k az egész kerület előtt HU feladatokkal és tevékenyen reaztvegtrenek a párthatáröhatok végrehaj tájában. Ezen keresztül elérjük, hogy a pírt és Kormány határozatok teljes egészében lejutnak alap szervezeteinkbe. I &Á toíüÜÉl *0 A/SBST | L ‘ x------------------------------------------------------------ ---------------------------------------------------------------------------------------—— ■ >1—— f
