Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XX. Kerületi (1950-ig Pestszenterzsébeti, Soroksári) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.160.a/3)
1955-01-21
,r n Lt>enrpi<ín plvt,e>rsnő: Az eredményeinket visszavezethetjült arra, hogy & Ar/SYelca. clvt,r_g^ A y munkát végeztek, a dolgozókkal megtóSIyalték azokat a feladatokat es célkitűzéseket, amit Pártunk és Kormányunk a dolgozó nép ele tűzött. Egyetértek: azokkal az elv társakkal, akik a hozzászólásokban eimondták, hogy még hiányosság van a 11.nevelek municájában. Nem minden esetben vannak tisztában úgy az egyes politikai kérdésekkel, mint a termeléssel. Konkrétan a xártszervezeteknek a feladata az, hogy öntevékenysegre neveljék őket, hoay legyün batorsagUK az egyes feladatok megoldásara. Igen fontos, hogy a továbbiakban is a termelést _ és a politikai munkát ne valasszik el egymástól. A másik az oktatás kérdése, úgy visszük ezt a kérdést, no_y minden esetben foglalkozunk azokkal a népnevelőkkel, akik indulcolatlanul nem vesznek ré szt az oktatásban és akiknek nem használ a figyelmeztetés, azokat igyekszünk leváltani, ha nem tudjuk megnevelni őket. Az a véleményem, hogy aki nem vesz részt az oktat '.sban az nem is tudja a párt és kormány határozatait megfelelően ismertetni a dolgozókkal. Az ilyeneket éppen ezért igyekszünk leváltani és olyanokat beállítani helyettük akik képezik magú-a és akikkel bátran és támadóan tudjuk vinni az ági nációt azok fele, ahol erre szükség van. A kerüleui n.nevelő konferencia összehívását es is javasolnám, igen neiyes lenne ennek a megtartása. Kikérni a véleményüket, hogy milyen eredményeket és niacicat latnak a munkájukban az irányításban es mi a kérésük a munkájuk megjavítása érdekében. Ugyan akkor ezen a konferencián Helyes szempon tokát tudnának egymásnak adni a csoportos beszélgetések megtárartására is. A csoportos beszélgetések megszervezéséhez nálunk is komolyan nozzá kell^látni, mert ezzel ténylegesen tudunk eredményeket elérni. Knerczer elvtárs: A jelentés visszapillantást tesz a múltévi nagyobb ^ 1 " ' versenyszakaszokra és megállapítja, hogy a kongresszusi muukaversenyszakasz volt az, ami legnagyobb sikerről za—■ _-u.lt, és ugyan amor sikeres volt az évvégi íexiuiet, ami® sikerült átnozni erre az évre. Ugyan akkor Hiányosságként említi meg, nogy az alkotmány tiszteletére indított munkaverseny nem volt a kívánatos. Itt az ellense^ visszhangját is fel lehet fedezni.Vannak emberek, akik azt a kérdést vallják, hogy nem lehet egyes lezárt versenyszakasz után ujabc verszakaszt indítani. Kell foglalkozni ezzel a kérdéssel is, mert ennek a tarthatatlansaga nem vitás. Ennek a kérdésnek bírálása komoly elméleti és gyakorlati elmélyülést kiván, mert ennek a veszélye az I. n. év bejártakor talál ismét meg fog mutatkozni. A népnevelőknek a termelés ágit.-ja kérdésénél erre is komoly súlyt kell fektetni. Pelmerül a népnevelők kérdése, nogy egyes versenyszakaszoknál nagyszerűen tudják a dolgozókat mozgósítani, de ugyan a kitör nem mindig tudnak tartalmat adni a mozgósításnak. Ebből következően meg kell néznünk, nogy kik is a népnevelők. El kell mondanom egy példát amit saját magam tapasztaltam a Dugattyügyürüben, amikor a vezetőség közölte a tagsággal, hogy most pedig felolvassuk azoknak az elvtársaknak a névsorát, akik senmifele pártmunkát nem végeznek, és ezek népnevelők lesznek, mert mindenkinek kell pártmunkát végezni. Igen kinos volt aztán az, amikor a felolvasott párttagok közül egy páran felálltak és kijelentették, nogy ók nem vállalják ezt a beosztást. _ _______
