Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XX. Kerületi (1950-ig Pestszenterzsébeti, Soroksári) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.160.a/3)
1949-10-07 / Pesterzsébeti
ra 1 f|r |WnM*HkM _ "'»"| I MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA Pesterzsébet, 1949 okt. 10-én. I Pesterzsébeti szervezete , * Jegyzőkönyv:, felvétetett 1949 október 7-én a MAGYAli DOLGOZOK PaYJA Pesterzsébeti Szervezetének pártbizottsági ülésén. Jelen vannak: Kotrusz Ferenc, Horváth János, Csikvári Jenő, Barna Jánosné, Tóth Elemérné, Andics Béláné, Szécsi Gerzsonné, Futalgf|Bernát, Dénes Aladárné, Kasza György, Tipold Mátyás e^Tálsaic. 1./ Napirendi pont: Multheti határozatok ismertetése. , ©>, I 2./ Napirendi pont: Titkári beszámoló. 3*/ Napirendi pont: Egyéb ügyek, bejelentések. 1./ Napirendi pont Kotrusz elvtárs, mivel a multheti rövid pártbizottsági ülésen nem hozott a Partbizottság határozatot, felkéri Horváth elvtársat, hogy tartsa meg a titkári beszámolóját. " 2./ Napirendi pont Horváth elvtárs: titkári beszámolójának llső részében a most meginduló oktatási évaddal kapcsolatos feladatokról beszél, a nagybudapesti titkári értekezleten Biró elvtárs foglalkozott ezzel a kérdéssel. Biró elvtárs kijelentette, hogy az utolsó két hónap eredményei mellett / Rajk-banda leleplezése, uj magyar alkotmány, tervlcölcsön / beszélni kell a hiányosságokról, az oktatási munka megjavít ás ár ól, az elméleti színvonal emeléséről. Ha megvizsgáljuk az 1943/49-es oktatási évet, akkor megállapíthat juk, hogy oktatásunk komoly javuláson ment keresztül, de ezek az eredmények még nem kielégitőek. ez a megállapítás vonatkozik Pesterzsébetre is. resterzsébetet külön a kiértékelésnél nem említették meg sem a jól dolgozó, sem a rosszul dolgozó pártszervezetek között, amiről arra lehet következtetni, hogy átlagosan dolgoztunk. Általánosan az a megállapítás, hogy a Partbizottságok nem értették meg az oktatás döntő jelentőségét, kint jóldolgozó pártbizottságokat megemlítették a Ganz, Újpest és a Goldberger pártszervezeteket, ahol úgy a munkamódszer, mint az elért eredmények kiemelkedőek voltak. Hossz példának a w.k. gyár és a MÁVAG pártszervezeteket emelték ki. Ezekben a Pártszervezetemben voltak a legkirivobúak a hibák, a ./.A. gyárnak az oktatási felelőse sem volt megfelelő, mert nem rendelkezőt 5 olyan elméleti képzettséggel, ami a feladató! elvégzéséhez feltétlenül szükséges. Általánosan hibaként mutatkozott, de különösen ebbe a két üzemben, hogy a műszaki értelmiségei; kiszorították az oktatás területéről, ez pedig hiba, mert az érteimé sigiek tudását az oktatás területén is fel kell használni. Különösen az üzemekben, ahol a politikai nevelő munka mellett a termelés kérdésével is foglalkoznak és itt komoly segítséget nyújtanak a szeminárium hallgatói között a műszaki értelmiségié;:. Éppen ezért a müsaaki értelmiséget a most meginduló omtatási évadban be kell vonni az oktatás munkájába, mint szeminárium hallgatót, vagy ha megfelelő képzettséggel rendelkezik, előadónak is. Itt figyelembe kell venni a Párthoz, a termeléshez, a dolgozókhoz való viszonyát és elméleti képzettségét. Egyik- másik Pártbizottságnál hibaként mutatkozik, hogy az oktatást resszőrtmunkának tekinti. Az oktatást egy pillanatra sem szabad reszortmunkának tekinteni, hanem az egész Pártbizottság feladata kell hogy legyen. Az oktatás elsősorban kádermunka is, mert a szeminárium hallgatói és előadói közül sok jó kádert tudunk kiemelni. Fokozni kell az állandó ellenőrzést is, ami megkönnyíti a káderek felhozását.
