Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XX. Kerületi (1950-ig Pestszenterzsébeti, Soroksári) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.160.a/3)

1949-06-29

Jegyzőkönyv. q 5 7 , =,=.=, =,=«=.=.=•=•=»—•—.^ C-7 Felvétetett az M.D.P. soroksári szervezetének központi helyi­ségében tartott Pártbizottsági ülésén 1949. junius 29«-en. Jelenvannak: Csutor Ede, Szirtes József, Wéber Antal, " Szabados Mihály, Leó Mátyás* Fenyes Sán­dor, Gruber István, Psáder Márton, Szen­tesi István, Burger Istvánná, Köbér János, és Wágner Miklós elvtársak. Egressy Antal. Csutor elvtárs megnyitja az ülést és megemlékezik arról, hogy Marosán elvtárs elbúcsúzott a N.B.P.B.-tól és helyét Kovács elVtars ^ Csutor elvtárs felkéri Wéber Antal elvtásat, tartsa meg beszómo— ját a káder kérdésről. , „ .. ... . , Wéber elvtárs megemlékezik a választások során ±elmerült káderek— ^ ről és, hogy’ ezeknek az elvtársaknak a neveléséről és foglalkoztatasukróJ , -s a jövőben fokozottabban kell foglalkozni. Helyi viszonylatban megtörtén* tele az uj Káderek beállítása a képességüknek megfelelő munkaterületre. Alapszervi viszonylatban is megtörtént a káderekkel való komolyabb fog­lalkozás. Súlypontként kezeljük az üzemi szervezeteket, mert innen ke­rülnek ki a legöntudatosabb káderek, szinte kiapadhatatlan mennyiségben. Ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez a káderes egyedül nem kepes és flelhivja a Pártbizottság tagjait, hogy érezzék feladatuknak a káderek­kel való foglalkozást. Hatalmas munka vár az oktatásra a káderek neve­lése terén. Szros kapcsolatban az oktatással, kidolgozzuk, hogy a ká­der nevelésben milyen munkát fogunk elvégezni az elkövetkező hónapokban.1 Pártiskolára való jelölésnél alaposabban megnézzük azokat akiket elkül­dünk. Megállapítható, hogy a múltban helyesen lett megválásztva a párt­iskolára küldött elvtársak. Háromhónapos munkatervet fog elkészíteni az oktatási bizottsággal együttessen, valamint kádernyilvántartás lesz fel­fektetve kádereinkről. Előre meg lesz beszélve, hogy kiket fogunk ískola­­_ ra küldeni és az egyes káderekkel milyen foi'mában fogunk foglalkozni. _ Fegyelmi munkáról a következőket mondotta: a fegyelmi munka a 30— vőben sokkal szélessebb alapokra lesz fektetve és az alapszervek is le­folytathatnak fegyelmi ügyeket, de csak egyszerű párttagok eseteben. Határozatukat a fegyelmi ügyekben jóváhagyás végett a Pártbizottsághoz kell benyújtani és csak utána hozhatják nyilvánosságra. Wéber elvtáJIS.. beszámolója után Csutor elvtárs tartja meg beszámolóját. Két kérdés felé fog Pártunk feladata a jövőben irányulni: a ter­melés és a nevelés felé. Rengeteg káderre van szükségés hatalmas fel­adat hárul az oktatásra, mert ezen keresztül tudjuk biztosítani a neve­lést. Felhívja a figyelmet a következő jelenségre: vannak emberek, akik azt mondják, tartsunk szünetet, mert nem tudjuk teljesíteni terveinket pihenés nélkül. Püienésre nincs időnk és idézi Rákosi elvtársat: " Birtokba kell venni azokat a területeket, amelyet a Bulgar és a cseh népidemokráciák ezen a téren megtettek" örüljünk annak, hogy munkásokkal tudjuk betölteni azokat a pozíciókat, amit az ellenség töltött be* Ki kell értékelnünk az embereket. Harmas vonala van ennek a munkána? • 1. Szakmai, 2. Igazgatási, 3* Ügyelni kell, hogy ez a harmas vonal érvényesüljön mindenütt. A jovoben még fokozottabban kell foglalkozni a káderekkel. Alaposabban megnézzük az alapszervi káderkérdést. Káderek javaslásánál elhajlások tapasztalhatók, mert több eset­ben nem megfelelő elvtársakat javasoltak. / Szovjetelleneseket, nyugato­­sokat/ Vigyáznunk kell a káderek kiemelésénél, nem szabad funkcióban hagyni ezeket. Fejlődőképes káderekre van szükségünk és ezek kiválasztá-X _____ - - — „anM Itat .^■nw w^ I - I

Next

/
Oldalképek
Tartalom