XXXV.15.b / 6/a. MSZMP X. Kerületi Bizottsága. d. n. Felhívások, plakátok, röplapok
í , ' Gond és hitvallás. Magyar ir^lc nyilatkozata - melyet a közgyűlés 1956. december 29.-én elfogadott. Egy ezredév alatt sok zivatar verte nemzetünket. De a zivatarok borújában is két fény ynindig bű maradt. Egyik a nemzet csillaga, mely a vészek idegén is áttört fényével a homályos), a másik pediő virrasztó költőink fáklya fénye, mely a magyarság szám ara ma is tani fás, Számunkra több is annál, mert köte-lez<3 örökség, Hűséggel szeretnek ezt az örökséget hordozni. Nehéz. De ^megtennünk mégis''az egyetlen ut, mert nincs feloldás. Itt állunk hát a számadás és a vallomás erkölcsi kényszere alatt. Itt állunk-az old ^ber.i szabadságharc véres halmán, melvet, eev. nén romén-, e oslromol. Ha egy evtí- zeare~'v'íslz'atéöntünk, erről a nalomroT,' szenvedone'K' és várakozónak , lát juk a népet. Szenvedett, mert korának eszméit melyeket tíz év előtt A reménnyel üdvözölt, idegen formában és zsarnoki módon akart ák életévé ^ tenni. . hosszú kényszer alatt kiújultak természetesen a történelmi sebek, a nemzeti függetlenséget veszendőnek látta. Szenvedess igaztalan sorsában gyógyulásra ánitva vágyakozott, s nemzetté válni sóvárgott . l Ebben a vágyban és sóvárgásban van a forrás, mely október 23-án feltört a mélyből. Hint ennek a forrásnak,ne vés tanúi, keserves szivvel kell megmondanunk, hogy a szovjet kormányzat történelmi tévedést követett el. amikor vérres^fe.^let^a. iafl^I£í3gLfaiümJc-^LÍiÍl.~'I)i<^'TTcoTTörhk p élő szelleme ss az emberi igazság segit békánk abban, hogy jóslatot ^ tegyünk: eljön^az idő, amikor a me tévédét hatalom bunbánatot mond, mint jx hogy az ált a lax „meg döntött hatalomnak is meg kellett bánnia ama tipr ás át, melyben Petőfi elveszett. Hj tünkben ás népünk _ismeretében mi ncLepkit óvunk a t tói a téves itálemftrtWlLír pl.. l . ;■ ívmanyait kiirtó* : vpm. aorrnuio^.. Tudjuk, hog|~:neTn7jjffl£ r t a munk ás® zTál, J hive A volt Ss változatlanul hive a demokrácia és a társadalmi szocializmus — vívmányainak, melyeket nem elsorvasztani akart, hanem élővé tenni inkább, élővé tenni, azaz a maga magyar testéhez szabni és nemzeti hagyományának szellemevei is megtölteni, . Ezt akarták és ezt akarjuk mi is, akik a- né; vágyainak igéit hirdetjük és jobb jövőjére tesszük irój sorsunkat. Ezért szólunk külön is> * együtt az 1945-ös földosztás néd törvénye mellett, nemkülönben a bá_- nyák, az üzemek és a bankok ügyében, hogy azok a társadalom tulajdonában virágozzanak. De vájjon termelő-e elegendő módon a föld,,ha a paraszt a termelés módjaiban kedvet nem leli ? S vájjon virágzik-e a közösségi vagyon, ha nem egészséges a társadalom ? \ következmények megfeleltek rá. Igen, nemzeti függetlenség nélkül, t égésás égés tá* sada- lom nélkül pádig nem gyarapszik a közösségi vagyon. Meg kell hát szereznünk, s oppen a szociális haladás érdekében", a nemzeti függetlenséget, s a népi önkormányzat utján meg kell teremtenünk az egészséges I társadalmat. i i nemzeti függetlenes ég és a társadalmi rend demokratikus fe lenit és e: I az magyarság vágya, melyet mi is hordozunk és munkába önteni töreki szünk. S miközben szivünket és irói életünk jövendő napjait betölti ez | a szándék, a nemzeti egység bölcsője mellől tolmácsoljuk is mindenki^ I nek. A közös cél gondjában kezünket nyújtjuk a munkásoknak, köszönetünK ke't lélekből küldjük 4 parasztságnak és szívből az ifjúságnak. Győzzük A meg együtt a politikai vezetőket, hogy a politika nem lehet öncél,
