Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi (1950-ig Pestszentlőrinci, Pestszentimrei) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.159.a/3)
1954-02-18
Most itt az elvtársak hozzászólásaikban elmondották, hogy az önköltséget csökkenteni^ valamint a forgóeszközt csökkenteni milyen fontos feladat. A dolgozókban a tettrevágy, tettregészség meg van. Szte vei, lélekkel azon munkálkodnak, hogy minnél előbb végrehajtsák a Párt által megjelölt feladatokat. Tapasztaltuk azt, ho J a dolgozók aktivitása milyen mértékben megnövekedett a most folyó taggyűléseken, ahol a párttagság Bőmének a hozzászólása visszatükrözi a párttagok, illetve dolgozók hozzáállását*- Szerintem hiba az, hogy ez a jelentés nem mutat eléggé ettőre, leszögezi a tényeket,^azonban a megfelelő következtetéseket nem vonta le belőlük. Nem értek abban egyet a Túri elvtársnővel, hogy ebben a jelentésben nem lehetett volna ezekkel a feladatokkal foglalkozni. Mert az első részben megmutatta Volna a számokat, később elemezte volna azokat, majd a végén meghatározta volna a feladatokat. Azt kell látni, hogy a termelési költségek leszállítása, a belső felhasználás programm növelése az újratermelés egyik legfontosabb tényezője, törvénye. Ha ebből indulnak ki az elvtársak, akkor nagyobb eredmények lesznek. Javaslom a tervosztályok és a pártszervezetek felé, hogy jdácitsanak munkaközösségeket, amelyekben a különböző rétegeket vonják bele. Készítsenek tervet, amit egész dolgozókig bontsanak fel. Erre meg van ott a lehetőség, ahol önálló elszámolás alapján dolgoznak. Ennek a munkaközösségnek egy-egy vezető a magja,, aki irányítja összefogja és a tapasztalatok által állandóan bővíti a feladatokat. Azt kell nekünk a párbizottSágokkal és a gazdasági vezetőkkel tenni, hogy megértessük a dolgozókkal azt, hogy az önköltségcsökkentéséért folyó harc a jövő emelkedését is jelenti avállalatokon belül.Az egyes munkafolyamátos, valóm nt az energia racionális felhasználása közelebb visz ezekhez a kérdésekhez, de nem utolsó sorban az önköltség csökkentése sem. Továbbá nagy gondot kell fordítani a selejt csökkentésére, a különböző munkamódszerek eltenjeszésére. A forgóeszközök megtárgyal árénál nekünk több segitséget kell adni a gazdasági Vezetők részére, meg kell velük értetni ennek a fontosságát. Amennyiben az üzemek nem tudják elintézni, akkor vagy mi, vagy felsőbb szerveinken keresztül kell módot keresni arra, hogy javulás álljon be ezen a téren. Igen fontos feladat továbbá^ az igazgatási költségek csökkentése is, erre igen nagy súlyt kell helyeződ ni a párt és a gazdasági vezetőknek. Beszólt arról a Tari elvtárs, hogy sok a bujtatott létszám. Nekem is elmondta azt a vállalat vezetője, amikor hívta az egyik üzemvezetőjét, akkor öten jelentkeztek. Én magam számtalanszor meggyőződtem arról, hogy az üzemekben igen sok az ácsorgó ember, amit szintén ki kell küszöbölni. Megengedhetetlenül magas az adminisztratív dolgozók létszáma is, valamint sok a túlórázás, ami val ószinnüleg adódik abból amit az elvtársnő elmondott. Ennek a kiküszöbölése érdekében a pártnak és a szakszervezetnek jobban lent kell élni az üzemben. Vigh elvtársnővel egyetértek. Mi magunk sem fordítottunk erre a kérdésre megfelelő gondot. Egyet értek abban is, hogy nem hetenként kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, hanem a mérlegbeszámolók alkalmával úgykell kielemezni a kérdéseket, hogy azt tovább is tujuk adni a dolgozóknak. Nem értek egyet a Túri elvtársnővel, hogy az üzemeknek nem lehet megszabni egységesen a feladatokat, nekem az a véleményem, hogy által 'nos irányelveket meg lehet állapítani, itt csak arról van szó, melyik üzemnek milyen formában kell azt felhasználni, ez pedig már az ő feladatuk. Tehát általános gazdasági és politikai célicitzésekel meg lehet állapítani, elvi kérdéseket és irányítást.egységesen meg lehet és meg kell adni. A határozati javaslatot a PB elfogadta. 1
