Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi (1950-ig Pestszentlőrinci, Pestszentimrei) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.159.a/3)

1954-01-11

r- -—j Én úgy látom viszont, hogy az is pártmunka, hogk a termelésben | élenjár, szthhanovista, magas százalékokat ér elYstb. Nem tudom, [ hogy itt nem lehetne-e bizonyos engedményeköt*.^rfni, részükre., mert van egy sor olyan dolgozó, aki sziv^sen lenh\ párttag ezek közül. Továbbá van egy sor olyan dolgoz^, á^fö<tfiüsleresek borbé­lyok voltak, de ott is segédek és most má^'^'e^ftj^Lgoznak az iparban, itt jó munkát végeznek, megállják a helyüket. Nem tudom nem lehetne-e ezeket is felvenni tagjelölteknek. Én hibának látom azt továbbá, hogy kevés az a munkatárs a PB-n a szerveóési osztályon kivül, akik a tagjelöltfelvétel kérdésével foglalkoznak. Ellentétnek találom azt, hogy a termelésben mi egész sor szép eredményt értünk el, ugyanakkor a pártépitési munka nem haladt "előbbre. Mi negyedévenként szoktuk értékelni a PB-n ezt a kérdést. A leg­közelebbi PB-n fogjuk ismét tárgyalni, ahol határozatot hozunk a munka megjavitáaára vonatkozólag. Eenkó elvtársnő: Szerintem a pártépités kérdésében sok esetben igen merevek ba­­“ gyünk. Itt van pl. Fóti elvtárs esete, aki megérdemelné három év után, mivel azóta vezeti a kerületi MSZT-t, hogy tagjelölt le­gyen. Én nem tudom, hogy mi az oka, hogy Fóti elvtárs nem lehet f' tagjelölt. Mi fogunk tudni a jövőben segítséget adni MNDSZ vonalon, mivel most már az üzemben is megalakulnak a szervezetek. Láttuk azt azelőtt is, hogy sok MNDSZ tagot javasoltunk párttagoknak és azon leszünk, hogy ez a jövőben is igy legyen. Pál elvtársnő: Azt hiszem, hogy a pártépités terén igen nagy mulasztást követ­­tünk el, a politikai munka olyan irányú vitelében, hogy azok fel é fordultunk volna, akiket fel tudtunk volna venni tagjelöl­teknek. Én merem állítani, hogy nincsen az üzemekben olyan terv, amelyben meg lenne határozva, hogy milyen politikai munkát vé­geznek azok felé, akikkel mint tagjelöltekkel lehetne foglalkoz­ni. Én nem értekegyet a Fonóban alkalmazott módszerrel, hogy egy-egy tömegszervezet minden hónapban javasol egy tagjelöltet. Ez szerintem mechanikus munka. Az azonban, hogy a feladatokat megszabjuk az helyes. Nekem az a véleményem, hogy elő kell venni -s. azt a munkatervet, amelyet egy évvel ezelőtt készítettünk és ha azt alkalmazni fogjuk, le fogjuk vinni az üzemekhez, akkor sokkal jobb eredményeket fogunk tudni elérni. X Nekem az a javaslatom, hogy minden taggyűlésen számoljon be a^ titkár elvtárs, hogy k két javasol az alapszerv tagjelöltnek és ha nem javasol senkit, akko* gyakoroljon önbirálatot. Ez a Mód­szer azt hiszem, hogy helyes lesz, mert akkor a tagság is töb­bet fog ezzel a kérdéssel foglalkozni és maga a párt titkár elv­­társ sem fogja minden taggyűlésen azt mond/ani, hogy megint nincs senki javasolva. Fóti elvtárssal kapcsolatban azt szeretném meg megemlíteni, hogy őt már három izben javasoltuk, de m nden alkalommal elutasította a Budapesti Pártbizottság. Túri elvtársnő: Hogyha összehasonlitást teszünk az elmúlt évekhez azt látjuk,- "^Qgy rosszabb a *tagj elölif elvé tol mint vol^t azslott# Ezen a téren a Pártbizottság is hibát követett el, mint mondta azt Rákosi elvtárs is, hogynem tan ltunk meg több ujjal zongorázni. Nem tudjuk összekapcsolni ezt a munkát a többi munkával. Ezt kü­lönösen az utolsó hónapok tükrözik, mert ekkor azt láthatjuk, hogy még jobban kiengedtük kezünkből a pártépitési munkát, in_ kább az évvégi termelő munkával foglalkoztunk, a tervteljesdtos­­seü. 9 Szerintem a felelőségrevonaás kérdését feltétlen fel kell vetni, mert vannak helyek, ahol félrevezetik a pártbizottságot, helyte­lennek tartom azt ia, hogy nyilvános telefonon kérdezik meg azt. hogy hány ágjelöltet javasolnak az üzemek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom