Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi (1950-ig Pestszentlőrinci, Pestszentimrei) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.159.a/3)
1954-06-24
r ■" /' ~i¥ tanulságaként vontunk le a kádermunka terén, ami Azt az irányt . ^ szabja meg, hogy a kádereket a munka alapján kell megismerni, az élettől nem elválasztva, rét a legfontosabb kérdést úgy “Tát szik az elvtársak elíelejtették. Ha elgondolkoztak volna biztos eszükbe jutott volna az elvtársaknak. Ahhoz, hogy a káderraunka jól folyék, megfeldő legyen a kiválogat tás meg kell ismerni az embereket. A helytelen káderismerétnél fel lehetne hozni a L.Hengermű példáját. Itt igen sok öthónapos partiskolás van, taláft egyetlen üzemben sincs ennyi és most éppen azoknak az elvíársaknak kellett megfogni a munka végét, akik kevesebb végzettséggel rendelkeznek. Másik amit ki kelj. fejteni, hogy mint emberekkel mennyire foglalkoztak a káderekkel. Itt elsősorban arról van szó, hogy helytelen régi módszerek, amiket régebben vittünk még megvannak, nem tűntek el és innen fakad, hogy az Írásos anyag szerepe igen gyakran még mhdig úgy néz ki mint régen. Persze hiba itt az, hogy régebben el volt ez túlozva. A kádenmmkáról szóló határozat előtt az Írásos anyaggal való foglalkozás volt a fő dolog. Hiba van viszont azon g téren is, hogy kezdjük szemelől téveszteni, hogy az irásosanyaggal való foglalkozás is fontos és itt is sok a baj. w üelyes lenne azt is felvetni, hogy milyen felkézültek az elvtár' sak, milyen segitséget tudnak nyújtani. Hiba a pártiakoláknál is Jt v éppen az, hogy a kádemevelés szempontjából ők sem adnak sokat, és sokkal jelentősebb az, hogy mennyi feladatot kapnak saját munkájukon keresztül. Helyes lenne arra kitérni még, hogy a káderek áltáL ános műveltsége hogyan áll, mert itt sem állunk a legjobban. Régi dolog az, hogy a munkások csak azoknak a vezetését fogadják el, akik valamivel okosabbak mint ők. És ha megnézzük az alapszerveink veastőgádáját eléggé rosszul állunk ilyen szempontból, sok helyen a dolgozók többet tudnak mint ők. Ilyen helyen aztán nehéz a pártfunkcionáriusnak a tekintélyét meg-szerezni. Azt is fel kellene még vetni, hogy milyen helytállóak a káderek nemosak a nagy dolognál, hanem kisebb kérdéseknél is. Mennyire kritikusak, mennyire nézik él a hibákat. Melyes lenne a következő alkalommal arra kitérni, hogy mennyire tömegemberek a mi kádereink, mennyire dolgoznak együtt a dolgozókkal, hogyan képesek X-n a Párt politikáját megmagyarázni. Mennyire céltudatos atevékeny, . ségük, önállóak e ilyen téren. Aztán meg kell nézni, bár nem egészen a Párt kádermunkájához tartozik, hogy az igazgatók és a személyzeti osztályok milyen kádermunkát folytatnak, mert nem közömbös, hogy megfelelő emberek kerülnek különböző funkcióba. Nagyon nehéz úgy jó munkát folytatni, hogy ha az igazgató, esetleg a tömegszervezetek rossz kádermunkát folytatnak. Nekem is az a véleményem, hogy a legközelebbi időben sakkal alaposabban, mélyebben kellene ezt a kérdést vitatni és azt tartom helyesnek, ha a kerület vezetőinek véleményét is kikérjük. Sokat ad a brigád kivizsgálás is, de ebben az esetben többet a saját - tapasztalat. Földvári elvtárs általi tartott beszédet is át kell tanulmányozni, mert ez is igen sokat sód fog adni. Závodni elvtárs: Én azt ® éretném felvetni, hogy a pártfunkcionáriusoknak a jövőben milyen körülmények között lehet biztosítani a szakmai, illetve az általános műveltségüket. Jelenleg a pártfunkcionáriusaink igen kis része vesz részt oktatásban, mivel f ainál 1 a gazdaBá fi vezetők részéről is, hogy nem biztosítják számukra a tanulást** n magam sem tudok levizsgázni a sok hiányzás miatt. Tény az, hogy a Hengerműben a káderek részben úgy birálták el a pártiskolára való küldés kérdését, hogy a baráti és haveri alap érvényesült. ,
