Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi (1950-ig Pestszentlőrinci, Pestszentimrei) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.159.a/3)
1952-11-06
te fi r íuiniM»«Mn| Az iskolára való javaslatokkal kapcsolatban nálunk is meg van az, | ho ;y az alapszervek nem tudnak véleményt adni, ^ami mutatja, hogy nem foglalkoznak elégé a dolgozókkal. Ebből adódik az a feladat, hogy az alapszervekben is decentralizálni kell a kid érmünk ét ,h ogy ezen keresztül a titkárokra támaszkodni tudjunk. Mező elvtárs: az egész pártmurika legnagyobb gyengesége a kádermunka. A 3 vagy 5 hónapos iskolára rendkívül nehezen tudják előteremteni a kádereket azért mert nincsen, ami nem elfogadható., mert a hiba ott van hogy nem ismerjük a kádereket csak azokat ismerjük, akik a felszínen mozognak, de a tagság, az aktivál; zömét nem ismerjük, amit bizonyít az is, hogy nincs áttekintésünk, milyen a bizalmiak összetétele, ugyan igy nem ismerjük a vezetőség tagjainak sem az összetételei és mivel nem ismerjük, nem is tudjuk irányítani. Mindezekből kifolyólag véletlenre van bizva a kádermunka. Nem látjuk azt, hogy a vezetőségi tagok hogyan néznek ki 22 évtől 35 évig. milyen az'összetételük, milyen a képzettségük, kik jó szakmunkások. Ugyan ez még súlyosabban vonatkozik a DISZ-re is, sőt a szakszerve$ tekét sem ismerjük, igy nem is tudjuk merre felé kell irányítani a munkát. Tudjuk azt, hogy a jé szakemberek csendesek, akiket nem veszünk ró észre, azért mert nem tervszerű a kádermunkánk, ugyan ez vonatkozik a szakszervezetre is, arai megmutatkozott a legutóbbi választásoknál, mert sok oda nem való elem került be. Tovább menve egy lépéssel az alapszervi vezetőségek összetétele milyen, hány évesek, pártbizalmiak és népnevelők összetétele milyen és a tömegszervezeti szervezetek vonalán ugyan igy, tehát a számokból kiindulva tudományosan nyúljanak ehhez a kérdéshez, misképpen csak a véletlenre ]& szünk bizva az iskoláztatások során. Molnár elvtárs: helyes, hogy a Hengermű 5 javaslatot küldött be és csak kettő ment ebből iskolára. A többi azért nem ment, mert az egyik í Ív társ nem jól dolgozott, a másik nem akar menni és a harmadik jelenleg olyan iskolába jár, hogy nem tudjuk küldsii párt iskolára ‘s ez az oka annak, hogy ismét kérünk iskolára való javaslatot. Füredi elvtárs: Molnár elvtárs munkáját ami illeti olyan szempontból kell nézni, hogy nem régen osztályvezető, nincs túl sok gyakorlata ezen a téren ahál is inkább, mert akkor araikor ez a határozat megjelent ró iskolán volt az elvtárs és az én munkámat is bírálat ill?ti olyan szempontból, he# nem segítettem Molnár elvtársat, melyen a jövőbe változtatni fogok. Legnagyobb hiba, ahogy Mező elvtárs is helyesen rámutatott, hogy nem ismerjük elégé a ‘kádereinket és ez adja a legközelebbi és legfontosabb feladatot számunkra. . Javasolja, hogy a P.B. által hozott határozatot a kádermunka decentralizálásával ■ kapcsolatos irodalmat újból tanulmányozzák át az elvtársak és ezt követeljék -meg a munkatársaktól is. Nagyon nagy erő van abban, hogy egyenként foglalkozva a káderekkel megbeszéljük az ő munkája során szerzett tapasztalatokat, mi az ami jó volt és megbeszéljük azt, hogyan javitsa ki azt a hibát, ami még nagyobb lendületet ad a további munkájához, ugyan igy kell csinálni a munkatársakkal is. Ami a kádertartalékokat illeti, a kádermunka decentralizálása óts több kappány zajlott le, amikor is egész sor uj káder jött felszir, re, melynek részben birtokába vagyunk és a legjobb kitűnt káderekkel maga a Pártbizottság fog foglalkozni, különösen tagjelölt felvétel szempontjából, ami a kádermunkának' szerves része. Addig már eljutottunk ezen a téren, hogy az osztály titkárok 's munkatársak foglalkoznak a hozzájuk tartozó káderekkel, a legnagyobb hiba az, hogy nem rögzitik le elégé a tapasztalatokat és igy minden munkájuk eredménye kárbavész. Ha lerögzítik a tapasztalatokat, az bizonyos idő után képet ad egy egy emberről és ez az, melyen javitani kell-, ami uegkönyiti a lé ' J* ■ ■ ' < 1 í. , ; _ .... __ ■■■ ... ~ — T -...
