Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi (1950-ig Pestszentlőrinci, Pestszentimrei) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.159.a/1)
1954-03-21
—I A propagandamunkával, az oktatási munkával szervesen összefügg a népnevelő f , agitáoi°s munka. Pártunk és kormányunk határozatainak megvalósításánál na y szerepe van az agitációs munkának. Ez az a fegyver, amely-el^mozgósítani tudjuk dolgozóinkat a párthatározatok maradéktalan végrehajtáséra. Eddigi munkánk során bebizonyosodott, hogy párttagságunk, ,«ktivóink lelkesen végezték politikai nevelő munkát, különösen az üzemekben. A K.V. 1953. júniusi határozatát és az elénk állított feladatokat csak úgy tudjuk eredményesen végrehajtani, ha megjavítsuk politikai tömegmunkánkat és többet foglalkozunk kulturális feladatokkal. Az elmúlt évek során ezen a téren is értünk el fejlődést. 1952-ben népnevelőink száma 432 volt, akik rendszeresen végezték agitációs munkájukat, melyet kampány ide jón bővitettünk ki arra alkalmas elvt ár sakkal. Asj 1952.-ben működő népnevei őhálózat azonban az üzemek dolgozóihoz és a lak°ság létszámához viszonyítva kevésnek bizonyult s igy 1933-ban népnevelőink számát 432 főről 859 főre emeltük fel. Azohban népnevelőink oktatásban való bevonása az oktatásra járói számi al nem emelkedett együtt, elenleg a népnevelők 6o /-a vesz részt szervezet pár toktatásban, ami igen alacsony. Agitációs munkánk egyes kampányfeladatoknál igen jól működött. Ilyen ese_ tekben népnevelőink egész sor kiváló harci tulajdonságról tettek tanúságot, ~ Sok üzemünkben, igy pl. a Kigtextben, a L. Fonóban, vagy a Hengerműben sikeresen alkalmazták a fejlettebb agitációs módszereket, csoportos beszélgetéseket, melyek mindig jó eredményt hoztak a napi munkákban. Azonban hiba volt, hogy e munkának a folytamafossága, üteme mindig megtörte ^gy 0gy kempánv után és olyanná vált mint az a motor, amelynek egyik hengere nem' működik. A visszaesés miatt komoly felelőség terheli a jártbizottságot és az ágit. prop. osztály vezetőjét Pál elvtarsnőt, ^aki ahelyett, hogy a helyszíni agitáci t segítette volna, íróasztal melől készítette az agitációs érveket. Agitációnkban mér a K.^. junisui hatá? ozata után sem tudtunk oly^n lendületet diktálni, amit az a nagy forduM megkövetelt volna. Ennek oka abban keresendő, hogy a Pártválasztmány, de népnevelőink is uj módszereket kerestek, amellyel az agitációt ismét lendületbe lehetne hozni és közben elfelejtkeztünk felhasználni a régen bevált jó módszereket. Ez különösen megmutatkozott az éberség elmulasztása az ellenség félremagyarázó módszey reivel szemben. Népnevelőink jó ideig nem tudták elyesen elbírálni azokat a hangokat, amelyek a jogos követeléseket vetik fel, attól, amelyek uszitanak Pártunk és Kormányunk intézkedései ellen. Azonban javulást értünk el az agitáció módszereiben, tartalmában, vitelében a vezetőségválasztás előkészítésinek munkája sorfán. Népnevelőink egyre jobban kezdik saját életükből az üzemi munkások életéből adódó érvekkel vinni ezt a munkát. Az agitáció egyéb formáiban is megtaláljuk a fejlődést, különösen a szemléltető agitáció területén. A faliújságok, rajzos plakátok, vi . lám újságok, egyre több üzemben jelennek meg, színvonaluk jobb, hangjuk bátrabb és épitőbb. Hiányossága agitációnknak, hogy a nehezebb kérdések elől kitér és nem ad r rá megfelelő vál szt. Sokszor átengedik az ellenségnek a válaszadást, akik természetesen "nagyon jól meg tudják magyarázni" a nehézségek okait az osztályellenség javára. A tömegek közötti agitáciőban körzeti pártszervezeteink annak ellenére, ho y eléggé el voltak öregedve, komoly segítséget nyújtottak egy-egy kampány idején, a párthatár zatok széleskőrben való ismertetése terén. Agitációs munkánk elemzése azt bizonyltja, hogy a politikai felvilágosító munka terén még nagyon sok tennivaló van. j 4 3 1______________________________________________________________________________________________________________________________________
