Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi (1950-ig Rákoscsabai, Rákoshegyi, Rákoskeresztúri, Rákosligeti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.158.a/6)

1955-06-28

r lAmmm I "kenység emelése fontos feltételeként jelölte meg a lakésság tömegeinek f műveltségi és kulturális felemelkedését. Igen jelentős és sokoldalú a szak­­­­‘szervezetek kulturális nevelőmunkája. A szakszervezeti és üzemi kultur­otthonokat, könyvtárakat, művészi csoportokat, ismeretterjesztő előadásokat és a kulturális nevelőmunka egyéb formáit a jövőben még inkább fel kell haszteálni pártunk politikájának népszerűsítésére, a dolgozók szocialista, proletárnemzetköziség szellemében való nevelésére, szakmai tudományos ismere­teik gyarapítására. Lenin és Sztálin - szemben Trockijék álláspontjával - kifejtették, hogy a szakszervezet®* nem hivatal és nem hadsereg, hanem olyan demokratikus szer­vezet, amelynek munkamódszereiben első helyen a nevelés, a türelmes meggyő­zés áll. A szakszervezetek feladataiknak csak akkor tudnak eleget tenni, ha a párt vezetése alatt dolgoznak. A párt határozatai, útmutatásai, tervei nagy­mértékben a szakszervezeteken keresztül válnak az egész munkásosztály véré­ré és húsává. A szakszervezetek nagy számban tömöritenelc soraikban öntudat­lan elemeket is, olyanokat, akikre még erősen hat a kapitalista, kispolgári befolyás s ez különösen könnyen érvényesülhet a szakszervezet i mozgalomban. Csak a párt sziklaszilárd vezetése biztosíthatja, hogy a szakszervezetek el ne tévedjenek, s be tudják tölteni a párt fontos segítőjének szerepét a szocializmus építésében. A szakszervezetek viszonya az államhoz a kapitalizmushoz kénest nálunk gyö­keresen megváltozott, hiszen a népi demokratikus állam a munkásosztály ha­talma. A munkásosztálynak pedig a legnagyobb tömegszervezete a szakszervezet. A szervezett munkások többsége jél emlékszik azokra a sok évtizedes harcokra, ^elveket országunkban és világszerte vivt-.k, illetve vívnak a párt vezetésé­vel a proletárdiktatúra megteremtéséért. Ila akad olyan szakszervezeti veze­tő, aki a régi, kapitalista állam s a mai népi demokratikus állam közötti különbséget nem látja, aki az állammal szemben ipa is harcot hirdet, azt in­dokolatlanul birálja, vele szemben követelőzik, aláássa tekintélyét, demagóg követelésekkel akarja népszerűsíteni a szakszervezeteket, úgy az nemcsak az állam erejét ássa alá, hanem a munkásosztályt, a szakszervezeteket is gyengiti. Emlékezzünk arra, hogy a jobboldali szociáldemokraták éppen az indokolatlan "ellenzékiség" szellemét akarták bevinni a szakszervezetekbe. A Politikai Bizottság 195o. julius 24.-i határozata is felhívta a szakszer­vezetek figyelmét, hogy helytelen és káros, ha a régi mádon viszonyulnak az államhatalomhoz. Ellenkezőleg, a szakszervezeteknek mindenképen segíte­niük kell az állam erősítését, tekintélyének megszilárdítását, az állampolgá­ri hűség Ss fegyelem erősítését. Erre kötelez a III.Pártkongresszus határo­zata is. A dolgozókat az államhoz, a munkához való uj viszonyra, áldozat­készségre, fegyelemre, hazaszeretetre kell nevelniük. ! %-■■■■ —■ ...........................................— ............... ...............................................

Next

/
Oldalképek
Tartalom