Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi (1950-ig Rákoscsabai, Rákoshegyi, Rákoskeresztúri, Rákosligeti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.158.a/6)

1955-06-28

sr pmmmmmmmm tásával, máskülönben a politikai munka eredményessége is kétséges és ellenkí I •-ző iráji^ba hat, mint várnánk. A szakszervezetek munkája eredményességének egyik legfőbb fokmérője a munka­­fegyelem szilárdsága. A szocializmus épitése ideján nem uralkodhat a régi, kapitalista értelem­ben vett munkafegyelem. Újfajta és tudatos fegyelemre van szükség, -zt meg­teremteni nem könnyű feladat.A kapitalizmus szétzúzása megsemmisítette a régi munkafegyelmet is, a fegyelmezés addigi erkölcstelen formáit és mód­szereit. A burzsoá társadalom évtizedei, évszázadai alatt beivétíott gondolko­dást azonban az emberek fejéből nem lehet egyszerre kiirtani. A szakszervezel tekre éppen az uj, szocialista munkafegyelem kialakításában és megszilárdí­tásában vár nagy szerep. A munkafegyelem megszilárdításának ém a szocialista * munka verseny a fő eszköze, hiszen akik rés •J - ;//vek abban, egyben fegyelme­zett munkát is végeznek. Emellett azonban még széleskörű politikai nevelő­munkára is szükség van. Egyediül állami intézkedések, rendeletek s adminisz­tratív módszerek alkalmazásával nem lehet tartós munkafegyelmet biztosítani, ezeket politikai nevelőmunkával kell alátámasztani; a fegyelmet a dolgozók többségének önkéntessé és tudatossá kell tenni. A fegyelmesettlenség a munkában ma a legkülönbözőbb formában jelentkezik. A bányászatban, a kohászatban, a gépiparban és másutt az utolsó két éven nőtt a hiányzások száma, gyakori a munkaidő nem teljes kihasználása, a technológiai fegyelem megsértése, a bőr-és normafegyelem meglazult, gyakori a szerszám-és anyagnormák be nem tartása, a munkabiztonsági előírások figyel­­/^snen kívül hagyása stb. Igen magas azoknak a száma, akik dolgozó társaik rovásár-a betegséget szimulálnak és jogtalanul táppénzt vesznek fel.Sok kárt okoznak a társadalmi tulajdon elherdáléi és fosztogatói is. A szakszer­vezeteknek nevelomunkéjukkái, a dolgozók öntudatos, becsületes többségére támaszkodva ezekkel a jelenségekkel szemben fel kell venni a harcot. A ter­melési értekezletekenm a szakszervezeti taggyűléseken és a csoportértekez­leteken, a szakszervezeti és üzemi sajtéban szüntelenül bírálni kell a munka­fegyelem lazitóit, példaként kell a fegyelmezett munkásokat a dolgozók elé állítani. A munkafegyelem notórius megsértőivel és bomlaszt óival szemben helyes ismét, jiiint régebben, elvtársi társadalmi bíróságokat szervezni. Teljesen indokolt, hogy a munkakerülőket, táppénzcsalókat, a fegyelem böm­lesztőit, a társadalmi tulajdon megsértőit - ha nem segít az ismételt fi­gyelmeztetés és nevelőmunka- kizárják a szakszervezetből, mivel az ilyen magatartás összeegyezhetetlen a szervezett munkás fogalmával, A szakszer­vezetok is ismertessék az üzem rendjére és fegyelmére vonatkozó miniszteriunl Ó3 igazgatói rendszabályokat s küzdjenek azok betartásáért. A fegyelem meg­­bontóival szemben támogassák az olyan törvényadta rendszabálylk alkalmazd­­sát, mint amilyen a szabadság, táppénzelvonás stb. Sbben éppen a dolgozók !_______ h__ _J

Next

/
Oldalképek
Tartalom