Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi (1950-ig Rákoscsabai, Rákoshegyi, Rákoskeresztúri, Rákosligeti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.158.a/4)
1955-02-25
S ' <i»ll IWHlWlW ia*!'«■■■ H*"I » jk-7-Azért-e mórt valóban nem látnak perspektívát? vágjon a dolgozó ifjú ság eddigi térhódítása a társadalom és politikai élet minden &&xiák területén a perapektivátlanságot igazolná ? Az ifjúság szociális, kulturális és politikai fejlődése, amely teáiéban példátlan ütem volt, hála a párt halatlen erőfeszítéseinek vájjon mindez a perapektivátlanságot igazolná? Vájjon az eddig elért ragyogó eredmények, amelyeknek élvezője elsősorban az ifjúság, a perspektivátlansngnuk vagy az emberiség ifjúságának a kommunizmusnak vágnak-e biztós utat? Vájjon az a tény, hogy a magyar honvédség tisztikarának abszulut többségét a munkás és dolgozó parasztok gyermekei teszik ki, - hogy a világ leghaladottabb főiskoláin a szovjetunió egyetemeink a munkások és dolgozó parasztok gyermekeinek ezrei tanulnak az államköltségén - perapektivátlanságot igazol? Az a tény, hogy a bölcsőtől a szakmai ismeretek elsajátításáig a főiskolai tanulmányok befejezéséig valóban az egész nem zet a fiatalság ragyogó jövőjének megteremtésén dolgozik - a cinizmus az indiviadilizmus táplálná és mindez a perspektivátlanság idézzné elő? Hát valóban elvesztette a mi fiatalságunk - még hozzá a tanuló, fiák fiatalságunk - a józan Ítélőképességét? Mi ennek az oka, mivel magyarázható ez? , EkXiáM Ennek természetesen több összetevője van. 1./ A mi ifjúságunk a kapitalizmus a szocializmusba való átmenet ifjúsága. Gondolkodásában és magatartásában erősen érvényesül á pusztuló kapitalizmus hutása, A pusztuló kapitalizmus mérgező hatása a gyengén edzett ifjúságunkra könnyebben hat, gyorsabban fertőz és könnyebben szedi áldozatát különösen ilyenkor, amikor a "megszokott utakat járhatatlaná tesszük és uj sgokatlan utakat icpidr.Bͱknk építünk, lehetetlen, hogy az ifjúság egyrészében ne jelentkezzen az a közömbösség, az a fáradság a sopánkodás jele" - mondotta Sztálin olvtárs.
