Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi (1950-ig Rákoscsabai, Rákoshegyi, Rákoskeresztúri, Rákosligeti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.158.a/3)
1955-07-14
r - iI Egyre eredménye sebben iaui-etkoziíw meg a bírálat a pártszervezetek és a párt- f \ tagság részéről azon a téren is, hogy többen és bátrabban merik bírálni a > pártbizottság, valamint a Párt-VB. segítő és pártellenőrző munkáját, melyek Pártbizottsági üléseken, titkári értekezleteken és taggyűléseken elhangzott hozzászólások is bizonyítanak. A pártszervezetek bírálták a P.VB. ellenőrző munkáját ,a pártoktatásnál. a vezetőségi ülések ellenőrzésében és egyes párttagok problémájának elintézésében. A tapasztalat asfmutatja, hogy különösen azoknál az alapszerveknél, ahol az utóbbi értékelés óta is javulás mutatkozik a bírálat és önbirálat terén növekedett a tagság aktivitása, a párthoz való viszonya, szilárdult a kollektív vezetés, a pártdemokrácia. Ezt bizonyítja az is, hogy egyre kevesebb a vezetőségek részéről a pártdemokrácia megsértése, az önkényeskedés. A pártvezetőség jobban figyelembe v®zi a tagság javaslatait úgy a párt, mint ^ ■ a gazdasági munka minden területén. A javuló bírálat mellett azonban nem mutatkozik meg párhuzamosan olyan mér' tökben az önbirálat fejlődése. Az önbirálatot gyakoroló párttagok és funkcionáriusok száma lényegesen kevesebb, mint azoknak a száma, akik bírálatot gyakorolnak és az elhangzott önbirálatok is elégg általánosak és ami a legnagyobb hiba nem követi minden esetben az elkövetett hiányosságnak a rg kijavítása. Nagyon hasonlítanak még ezek az önbirálatok ahhoz a megállapításhoz, melyet Rákosi elvtárs mondott Pártunk III. Kongresszusán: Imár vannak olyan pártfunkciénóriusok is akik a bírálatot elfogadják, sőt mi több önbirálatot is gyakorolnak, de az inkább a pártmunka kicsit terhes velejárója ként tekintik. Ezért nincsenek a hibák felszámolva, hanem azők újból megismétlődnek. A bírálathoz való viszony is igen változatos, sok esetben ugyan elfogadják az elvtársak, különösen a gazdasági vezetők, de sok még a kimagyarázkodás, sértödötsóg és a hibák ki nem javítása. Kerületünkben a bírálat egészséges fejlődése mellett mutatkoznak még mindég olyan hiányosságok, mely a bírálat jelentőségének a meg nem értését, önteltséget bizonyit, mely károsan hat a pártmunkára, a párt és a tömegek kapcsolatára, a hibák kijavítására. Mint pl. a Tatarozó Vállalatnál ahol olyan formán néz ki a pártvezetőség munkája, hogy mindenhol és mindenütt ktrái csak bírálni a gazdaság vezetést, arra persze már kevésbé fordítanak gondot, hogy hogyan segítsenek a hiányosságok kijavításában. Vagy a Micsurin tsz.néí ahol Soés elvtárs a feléje elhangzott bírálatnál rggtön a bíráló multját kutassa, ahelyet hogy leszűrné a feléje elhangzott bírálatok jogossá- i gát. Tapasztalható még gyonas szerű önkritika is mint pld. Székely elvtársnál, vagy Verő elvtársnál, aki a legtöbb esetben a bírálatban csak a rosszindulatot lássa. Gépállomás pártvezetőségonél előfordult, hogy egymás munká• ját magatartását bírálva Altcziebler elvtárs és Major elvtárs megsértődnek. Ilyen hiányosságok tapasztalhatók a Tanács pártszervozet*x*jt vezetőségének a munkájában is", ahol a titkár elvtárs jogos bírálatát etj.yes pártvezetőségi ta^ok olyan formán fogadják, hogy válasszanak helyette jobbat a vezetőségbe. , Amint a tények is mutatják az eredmények mellett még igen sok a tennivaló, a helyes bírálat és önbirálat kiszélesitásében és megszilárdításában. Különösen a gazdaságvezetők részéről megmutatkozó nemtörődömség felszámolásával kell elősegíteni, hogy azokat az egészséges ix kezdeményezéseket és javaslatokat, melyet a dolgozók a termelő munka megjavításra, az észerü munka megszervezésére tesznek érvényesüljön is a gazdaságvezetők részéről. Ami a P.VB. ezirányu munkáját illeti tapasztalható javulás, különösen a t kollektív vezetés es a birálat terén. Bár még igen sok kivánni való van e téren, különösen az önkritika gyengesége mutatkozik meg. A Végrehajtóbizottság munkájára is vonatkozik bizonyos mértékben Rákósi elvtarsnak a III. Kongresszuson elmondott fent említett megállapítása. Nem kevés esetben jelemzi a VB. üléseket a kritikátlanság és ha birálat el is hangzik egyik másik elvtárs munkája iránt legtöbb esetben az önkritika után következik h /de/ a ki magyarázkodás. Különösen gyenge a birálat a titkárok leié, a nem pártapparátusban dolgozó P.VB. ta^íkréaafaüi.S ha előfordul is legtöbb esetben hiányzik belőle a keménység, a határozottság.
