Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi (1950-ig Rákoscsabai, Rákoshegyi, Rákoskeresztúri, Rákosligeti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.158.a/3)
1955-03-17
y ' ___________ ,r -. n» balsáfeuak kivívásában és • egőrz-síben. A hazafias nevelés területin elért eredményeinket nagyerfrtékben segítette a január közepén megtartott kar. igazgatói értekezlet, melynek tárgya erről szólt. Ezen aa értekezleten resztvettek az lök. pártszervezetek titkárai is, a legkiválóbb osztály főnökök, de jelen volt a kar. Pártbizottság ős a töíaegssorvefc képviselője Is. áz ankét őszinte hangjából megállapítható volt, hogy a tanítási órákon jóllehet már kevesebb a hiba, még mindig találka* tők olyan hiányosságok, melyek na® szolgálták az igaz hozafieág érzésének kellő kialakítását a tanulókban. Leggyakrabban előforduló hiba az, hogy a szükséges anyagrészeket még nem sslndig tudják nevelőink olyan őrzéssel ás példmautat&asal nyújtani,hogy abból a tanulóknál is hasonló érzelmi motívumok származzanak. Hiányzik az 1 ^k/ órákból az 4wi— f«lk»ltá«e. he® érezzük mindig az érzelmi telítettséget, v •' Biert 'ázT órákon főleg az értelemhez szólnak nevelőink. De hiba volt az Is, viszont, hogy azokat a nevelőket, akik az órzelemiceltés terén élen haladtak, gyakran a sovinizmus vádjával illették.- üár komoly javulás tapasztalható iskolai ünnepélyeink megrenáeeáse területén utóbbi időkben, még sem eléggé lelkesítenek, nm mindig sugározzák hazaszeretet egész melegét,. • Sgyes nevelőink még mindig bátortalanok a haladd hagyományok tárgyalásánál, mart a demokratikus és a szocialista hazafiság szerves egysége nm világos előttük.^ munkásmozgalom le a lo év eredményeit a nemzeti múlttól elszigetelt egységként kezelik. A "magyar nemzeti sült" 1948-ban lezárult számukra. Az addigi eseményeket "nemzeti harcnak" az újabbakat " oeztályharcnak" tiihfölttfc KSim,iuÉSík HiíMii^ kus, nemzeti forradalmi hagyományóinkat, valamint népünk mai arcait gyakran am Ötsszefüggásébeft és nem szerves egy sógkónt mutatják be .ham látják világosan, hogy demokratikus hagyományainkra mint alapra épül forradalmi múltúnk és jelenünk ó® a szocialista bazafieágra való nevelés csak e kettő szerves egységére támaszkodhat* A nemzeti ée a nemzetközieég marxista fogalmát, a kettőnek egymáshoz való viszonyát nem értették még eléggé a pedagógusaink. Ezért a tanítási órákon előtérbe kerülnek a nemzeti elemek, de ugyanakkor háttérbe szorul a nemzetköziségre, proletár internacionalizmusra, a Szovjetunió szerepének, jelentőségének megismertetésére 'irányuló törekvés. A hazafias wevelás alapjainak további kiszálositéaót,‘ eredményességét gátolják azok az okok, melyek néhány elvi kérdés tisztázatloasúgából,továbbá nevelőink agy részénél, a hiányzó materialista világnézetének és a tanítás egy-két fontos tárgyi feltételének hiányából fakadnak. 4 . ' *, * ' . Kincs meg a nevelőközösségek eszmei-iieulóglei egysége.Éppen ezért sem tudnak egységesen fellépni egy-egy nevelői célkitűzés érdekében. Az iskolai pártszervezetek nem mindig töltik be szerepüket a nevelőtestületek eszmei politikai egységének megteremtésében* Kielétszámunk és agy két iskolánál- gyengék. ._ rpe hiba az is, hogy jelenleg a pedagógusok többségének marxista tudása l hiányos. Az állami továbbképzés nem adhat eg ennek fejlesztéséhez minden f' lehetőséget, & pártszervezet«lenek tehát nagyobb gondot kell erre fordítani, (mert a múltban nem mindig volt igy. A tankönyvek kevés kivétellel nem adnak eegiteáget a párthatározatok által felállított követelmények megvuldsitásáhoe.Hiányzik több esemény, történelmi személyiség marxista értékelése. A népművelési szervek sem adnak megfelelő és elég támogatást a pedagógusok munkájához. Mindezek ellenére a hazafias érzés elmélyítése szervese ben folyt ebben a félévben az osztályon és lskolánkivüli foglalkozások alkalmával. Tanulóink • közhasznú társadalmi munkából is jelentősebben vették ki részüket mint a múltban./Pló. vaagyüjtée, kiállítások rendezése, kultárverseny, műsoros A ’ í ,
