Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi (1950-ig Rákoscsabai, Rákoshegyi, Rákoskeresztúri, Rákosligeti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.158.a/3)

1954-02-25

r .. nI mányi tagoknak, hogy érdemben hozzá tudjanak szólni, meg tudják yitatni an- *

• _ nak egyes pontjait, hogy határozni tudjanak o Pártbizottság teepj^lről*

A Pártbizottság munkájában nem érvényesült a kollektív vezeték#'* munkánkat nem a kollektív vezetés elvo szerint szerveztük meg, helj^ite a személyi vezetés érvényesült* A Pártbizottság munkáját ténylegesen a függetlenített funkcionáriusok irányitották*! Pártbizottság nem függetlenített tagjai nem voltak egyenjogúak a gyakorlatban,mivel a folyó ügyekről nem voltak megfelelően informálva, Így nem tudtak befolyást gyakorolni az ügyek intézésére*

Mivel nem voltak egyenjogúak a gyakorlati munkában, nem éreztek egyforma felelősséget a Pártbizottság munkájáért, nem fejtették ki megfelelően véleményüket, tehát a P*B.ülések formálisak voltak.! leszűkített vezetés tagjai lényeges kérdésekben nem bírálták egymást, ennek az lett a következménye, hogy a birálat-önbirálat, a kommunista vezetés alapvető módszere nem érvényesült, a vezetés nem hatolt le a hibák gyÖkerélg.Ez arra vezetett, hogy a Pártbizottság munkájában nem érvényesült az egységes gondolkodás és cselekvés, ami döntőleg kihatott arra, hogy a Párt és tömegek közötti viszony meglazult*

A K.V* határozata után ismertük fel,hogy milyen súlyos hibát követtünk el a vezetésben. A kollektíva kikapcsolása a vezetésből odajuttatta pártszervezeteink tagjait és vezetőit, hogy nem gondolkodtak egységesen a lényeges politikai kérdésekben, ebből fakadt az egységes cselekvés hiánya is* 1 kollektív vezetés ezzel szemben egységes gondolkodást, cselekvést jelent, elmélyíti a párt tömegbefolyását, érvényre juttatja a kollektíva alkotó erejét, a kollektív tudást, bölcsességet, amire soha sem volt olyan szükség, mint most a kormányprogramra végrehajtásában*

A P*B ..helytélén vezetési módszerei károsan hatottak ki az alapszervezetek jvezáésére is* Helytelen vezetési stílusunkat átvették*! taggyűlés nem volt pártalapszervezetek legfelsőbb vezető szerve* A legtöbb esetben nem töltötte be hivatását•Nem tűzték rendszeresen napirendre megvitatásra a párt alapszervének legfontosabb kérdéseit, ezekben nem minden esetben hoztak döntést ha hoztak is, nem a legfontosabb problémák megoldására irányult. Ez arra vezetett, hogy a titkár és a vezetőségi tagok nem a taggyűlés határozatai alapján dolgoztak* A vezetőségekben nem volt meg az egyenjogúság, mivel a titkár egyedül intézkedett fontos kérdésekben, ezáltal elsorvadtak a vezetőségi tagok, nem érezték felelősségüket a taggyűlés határozatainak végrehajtásáért.

A pártszervezetek nagyrészében tehát ugyancsak a személyi vezetés érvényesült, egy-két elvtárs irányított a választott szerv helyett* A taggyűlés napirendi pontjait többnyire a titkár egyedül készítette el,ebbe nem vonta be a vezetőség többi tagját, nem tárgyalták meg előzőén vezetőségi ülésen,

Így az nem a vezetőség, hanem lényegében a titkár beszámolója volt.

A fent fllroOí'dott hibák mutatják, hoEy aem a korillatl Pártbi,.o«.á6 á, ben

1 " *—’ ■ ^----------------------------------'--------------------------------------------------------------------------------------------------------________— ^___.... -------------— - ___—____~ - ----------- - -- - -- - - - - - ~ -------------------- -........................ ... --- - — ........................■ - -