Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi (1950-ig Rákoscsabai, Rákoshegyi, Rákoskeresztúri, Rákosligeti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.158.a/3)
1953-11-26
j— —I alső négy kérdésre az Elméleti Tanács át ís ágit.prop.osztály a követf ’ késő válmn.okiit adta oeg: ^ * I, Hint iemoretöe, a XI. világháború ulK&lfcsávol a dicuőöusse^fO.íos ^Fld” cőrt'fe kiűzte 0E«n t .-rületekről le a hódító német f auisbtákuv,5k la f óla a? bódultak az elnyomás alól. Az említett országom* e^icyj^jiabadulyű utón önként kárt ék, 3 tégy vegyék fal őket a ha.U. ösÖ^te-Ml)©. A nevetett országok a nép iszabad választásának alapján kér^éfc'/elvőto- Xüküt, íur.l a legdöntőbb tény, tel iát a nép c karót a jutott klM Azósre* Lettország* Litvánia éa észtörozá&a&k a Sz.U.-ho* való csatoMon tehát kizár r.ili'dca olyan állítást, feltevést., col a hódító szándékot illeti. II*A szociáldemokrata pártok nemzetközi pártok. A kommunista pártok negűlakuláca előtt oz a párt volt az, moly & különböző országok munkásait ölelték magukba, tehát nunkácpártok.A II•Internnéionélé szóban benn©foglaltatik a nemzetköziség* Hogy © szociáldemokrata pártokon belül van jobb-ót; baloldal a aaaknok a pártoknak ü vezetői elárulják a munkásosztályt és kiszolgáltatják a tőkésosztály kényónek-kedvének, ez más kérdőé! ez tartozik* A szociáldemokrata pártok tehát nemzetközi jellegűek, jelen pillanatban is a kapitalista órasá;okban* Polgári de* aofcretikus jorok jegtartésáér't jzáll n*k óikra /több aunkebé,r stb./ /értsd a baloldalt*/ 111.Kivívásáért, legtöbb ezpc.pem ■ rt eláruljt . m.o. az imperialistái, ügynökeinek szerepét tölti be. III. Az oroszországi 19o5*éö 1917-os februári forradalom prolatár forraké/”*"3s: daliak, mert c nroáetár tömegek képez tők a forradalom alkotó elemét • ~PeTeiát .rő^ocTáiremt: jdiiögéT 'ftőfe wdChti-gi',-fí'őg.y ki á'wrg~tg?^ r^mrm, hogy mi a célja. Tehát az 19®5-ös és az 1917-©® februári forradalom célja polgári forradalom volt, mert nőm a burznoá rendezer megváltoztatásé volt así irány, hogy e burzeoá romhalmazán agy teljesen uj társadalmi rendet építsen föl, hanem a cárizmus megdöntése volt a célja ű a demokratikus szabadságjogok kivívása. Ezok a forradalmak nőm a felső réteg forradalma volt, hanem népforradalom, amely mozgásba hozna az egész népet, az egész műnkéeooztrílyt, az egész parasztságot, Írj© Lenin* Továbbá a marxizmus nem arra tanítja a proletárt, hegy félreálljon a burzsoá forradalomban, hogy no vegyen részt benne* hogy a burzsoáziának engedjo át a forradalom vezetését, hanem ellenkezőleg a legelszántabben harcoljon a következetes proletár demokráciáért -a forradalom vőgl.gvltolóért. IV. A feltett ellenvélemény nagyon helyteloa.FŐlog az a ró ez,hogy egyes kiváló vezérek csinálják a történőimet, /híd, Hapolcon/* A iárt történet I. fejezetében érthetően és világooan ki van fejtve, hogy nőm egyes hősök csinálják és alkotják a történelmet, honom a történelem hozza látra chősöket, tehát nem a hősök teremtik a népet, hanem a nép teremti a hősöket és viszi ©lőre a történelmet. Ezen hősök csak annyiban játszhatnak jelentős szerepet a társadalom életében, amennyiben helyesen ismerik föl a társadalmi fejlődés feltételeit.Fid. napóleonnak le addig volt pozitív eredménye, amíg a nép érdekeit képviselte. A forradalmak történelmi jelentőséggel bírnak minden esetben, ásámos példával lehet alátámasztani .Fid • a hagy Októberi ,,szocialista Forradalom a legnagyobb jelentőséggel bír. A forradalmat mindenkor a töfiogok hajtják Végre c. csen keresztül alkotják a történőimet. Amint láthatjuk, a?, egyes szemináriumokon kezdőnek o hallgatók igen élénken foglalkozni egyes elméleti kérdősokkol, melyek ook esetben igen komolyak. Egészséges viták alakulnak Így ki v, azon keresztül elméletileg sokkal tisztábban látókká válnak. így kiküszöbölik a botürá&ó magolást. A legfontosabb faladat az, hogy minden oktatási formában elérjük, hogy az elvtársak egy komoly vitát fejtsenek ki minden anyáé megtárgyaláeánál AQ :jg __________ • ....L.,,,,,,,_ ... ..... __ Já
