Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi (1950-ig Rákoscsabai, Rákoshegyi, Rákoskeresztúri, Rákosligeti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.158.a/3)
1953-11-12
rr.„ J71-9- ^ I; I Hat nőst helyre kell hoznunk*áz ipar terén nem 0 temelés további gyofs T»»«e«k az irányt, Immb 2-5 asateniei léltezettítelrei máa ew5v«l arra, horj az «Wi* aretoányaket wcMilánUtauk, a hiúkat lei3avitelik, rendezzük a föladatokat és előkészítsük a további eloréSialadást a A íaezőgasadaeág terén alapiban máé a helyzet.Itt nem lélegzetvételre van szükség, nem a fejlődés ütemének csökkentésére, nem az tmdigl ejpedwonyok megszilárdítására, hanem ellenkezőleg a termelés gyors éo nagyarányú emelésére, továbbfejlesztésére, Ezt követeli a népgazdaság arányos fajiddá eének törvénye. Egész mezőgazdaságunk tehát földművelésünk és állattenyésztésünk termelésének átlagos színvonala a felszabadulás előtti szinten mozog. Ezen be1 lül tíz egyes kultúrák vagy növénycsoportok területi arányában oltoióűasok vannak, főképpen az ipari és ol&jnövényak javára, elsősorban a keny ér gabona éo burgonya terület rovásává, ani nagymóéékben hozzájárult ahhoz, hogy a kenyérgabona problémája a megoldatlan kérdések közül ie az első helyen szerepel. Vő fcövényóink átlagtermései alig változtak, illat állományunk számszerűleg szaporodott ugyan, de több területen a hozom csökkent. Az évi átlagos tojhozm mintegy 4oo literrel, a vágósertés átlagsulye 25-30 kilogrammal kisebb, mint a felszabadulás olotti töb éves átlag. Gyors ás jelentős eredményt a rizstermelésben értünk el, o területi növekedés ás az átlaghozam tarén egyaránt. Helytálló tehát az a megállapítás, hogy mezőgazdasági termelésünk színvonala alacsony, néu fejlődik és hogy ilyen méretű termelés nem tudja kielégíteni a 1akóeadg fokozódd szükségleteit• Ahhoz, hogy helyes irányban keressük a megoldáet* látni kell azt is, hogy ml as oka mezőgazdasági termelésünk elmaradottságának* Ennek számos oks van,amelyek együttvéve, összhatásukban előidézték az elmaradotteágot, illetőleg akadályozták a termelés fejlesztését, fellendülését. Az elmaradottságnak kőtságtclenül történelmi okai is vonnak* A feudális nagybirtokrendszert,amely kerékkötője volt a magyar mezőgazda sás fejlődésének, csak igen későn, a 45-ös földosztással számoltuk fel gyökeresen és végérvényesen* Ez azonban azt jelentette, hogy egy elmaradott, a feudális termelési viszonyok maradványaival átszőtt mezőgazdaságot kaptunk örökségbe* Ez nemcsak a kisár ütemeié paraszti gazdaságokra vonatkozik, hanem a nagybirtokokra is, melyek közül síi?? egy tucatnyi volt valóban fejlett nagyüzemi gazdaság, a többi nagy terjedelmű de elmaradott, primitív, alacsony terr.elékenyeáf.ü birtok volt. Klndez kétségtelenül rányomta bélyegét a felszabadulás utáni mezőgazda tó®i termelésre. Esen a 45-ös földreform nem tudott lényegében változtatni* ^ ______j
