Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi (1950-ig Rákoscsabai, Rákoshegyi, Rákoskeresztúri, Rákosligeti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.158.a/2)
1953-09-02
---_ ^ ^ ^ - \ 8 | A kollektív vezetés hiánya a bírálat és önbirálat megsértésére kellett hogy | * / vezessen, A kollektív vezetés, a közösség bölcsessége javasol, kinyilvánit" ja véleményét, figyelembe veszi a javaslatokat, azokat határozattá emeli. Ahol kollektív vezetés nem volt, nem lehetett megfelő birálat-önbirálat ' ‘sem. Sztálin elvtárs megállapította azt,hogy a birálatra-önbirálatra olyan szükségünk van mint a levegőre. Az alulról jövő bírálat elősegíti,hogy a vezetők ne csak szűk körben lássanak.Az érte’ ezlet eddigi felszólalásai » * alapján nem értékelem a felszólalásokat, csak elvileg szeretnék hozzászólni. Az elvtársak nem eléggé értik még és a gyakorlatban nem alkalmazzák eléggé Lenin-Sztálin ás a K.V. irányelveinek tanításait. * Az első felszólaló a Vegyiművek problémáiról beszólt.Az elvtárs többször elmondotta; ón ismerem a dolgozók véleményét,mert a dolgozók között vagyok. Én a tömegek között vagyok,de van; ak akik nincsenek ott. Ezt kellene megvitatni. Vadász elvtárs felszólalásában beszólt arról,hogy az alapszervekben milyen hibák vannak,ugyanezt elmondotta a szakszervezet kiküldötte és a gépállomás részéről is. Nagyon helyes, hogy ezeket' a kérdéseket feltárják. Saját taggyűléseiken is el kell ezt mondani.A birálat-önbirálat kérdésében vannak bajok a Pártbizottságon is. Egyes pártbizottsági tagok félnek megbírálni a másik P.B.tagot, ez azt mutatja,hogy egyes P.B. tegolc nem érzik magukat egyenrangúnak. A Disz.titkár elvtársnő felvetette nekem egy beszélgetés alkalmával,hogy Simon elvtársnak látja a hibáját,de nem meri megbírálni .Ezt a problémát nem momdottam volna el,ha Simon elvtárs itt lett volna, mondotta akkor az elvtársnő.Utánna volt egy P.B.ülés, vártam,hogy fel fogják vetni ezt a kérdést,de az elvtársnő nem szólt erről. ; , Simon elvtárs felszólalásában úgy mondotta: nem csináltuk, nem javítottuk nem határoztunk, mindig többesszámban. Utánna elmondotta felszólalásában, hogy bíráljanak az elvtársak.Ugy gondolom,hogy Simon elvtársnak példamutató önbirálatot kellott volna gyakorolnia,hogy az elvtársak nyugodtan elmondják a véleményüket. Ha Simon elvtárs azt mondta volna: én személy szerint ezt csináltam,ezért ón vagyok a felelős, szóljanak hozzá, akkor más lett volna a helyzet. Itt a plénum előtt nem mernek személy szerint birálni, Budapesten, a proletárdiktatúra viszonyai közt a kommunisták nem merik személyhez szólóan megmondani a véleményüket. Mondják meg, kitől, mitől félnek. Két dolog lehet,amiért nem bírálnak, úgy gondolják,hogy minden rendben van a Pártban, a másik az,hogy félnek birálni. Mondják meg az elvtársak mitől félnek. Bányai elvtárs feltárta a hibákat,melyek a Pártbizottságon belül mutatkoztak,de ezeket a hibákat a P.B. alig néhány tagja látta meg. Simon elvtárs az első P.B.ülésen azt mondotta: nálunk eddig is volt kollektív vezetés.Kevesen vagyunk, hamar összejövünk, meg tudjuk beszélni a problémákat..Utánna az történt, hogy kijött Szűcs elvtárs, leültünk kissebb csoportokban és megbeszéltük külön-külön mit jelent a kollektív vezetés. Úgy gondolom,hogy ez hozzátartozik az önbirálathoz. Csordás elvtárs azt mondotta,hogy egy alkalommal mikor kimentek a tszcs.-be,hallották.hogy a teremben egymással vitatkoznak a parasztok,de csak kívülről hallgatták. Miért nem mentek be, Csordás elvtárs azt mondotta: akkor elhallgattak volna, nőm mondják meg a véleményüket. Mikor felvetettem,hogy nem elég jó a‘kapcsolat a dolgozó tömegekkel, Simon elvtársnak,Bányai elvtársnak az volt a véleménye,hogy a parasztok nem a Pártbizottságtól félnek, hanem tszcs.-k vezetőitől. Kérem az Glvtársakat,hogy a K.V.irányelveinek értelmében személyre való tekintet nélkül mondják el véleményüket,ez fogja elősegíteni, hogy a nyitott ablakon friss levegő hatoljon be.~ Csath elvtárs: A Párt Központi Vezetőségének 1953.junius 27*28.-i ülésének határozata és a kormányprogramra gazdaságpolitikájának középpontjába állította a dolgozó nép életszínvonalának felemelését. A szocializmusban és a szoc. építő országokban minden az emberért történik. A szocializmus lényege a lakósság jólétének állandó emelése, a dolgozók^napról-napra szebb,jobb,kulturáltabb élete.A szocializmus a kapitalizmustól eltárően nem elégszik meg a dolgozók szükségleteimek a létminimum határán mozgó kielégítésével,hanem célja a növekvő szükségletek maximális kielégítése. A Párt-és kormány határozatainak vlgrehajtdsa attól függ,hogy mennyire sikerül a nagyszerű programmot megértetni a dolgozókkal.Függ attól is,hogy mennyire sikerül az alapszervezeteknek jobbá tenni munkájukat, emelni a vezetés színvonalát. Ehhez elsősorban az szükséges,hogy a Pártbizottság változtasson magatartásán. ________G_________; 7
